Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1894
1894. szeptember - Oldalszámok - 34
- u — évi dec. 17-én az e. kor. ós főiskolai pénztárhoz 1418frt03kr készpénz és 1090 írt értékű kötelezvény kapcsán elküldötte: azonban mindezideig nemcsak hogy jelentébe és számadása elintézést nem nyert, de még csak azt sem sikerült elérnie, hogy kisérő levelében kiíejezett kérelméhez képest a kimutatás e czélból küldött másod példányán az általa beküldött pénz és kötelezvények átvétele elismertessék s ugyanaz neki visszaküldessék, minek folytán kénytelen \olt tegnapi napon a küldeményeket megreklamálni s a pénztári hivatalt az elismervény megküldésére külön levélben is felhívni. Az esperesi hivatal ügyész urnák fönebb olvasható levelét az e. megyei gyűlésen bemutatván , a k. gyűlés e levél felterjesztése mellett j. k. kivonatban felkéri a ker. gyűlést, hogy szíveskedjék akkép intézkedni, miszerint az ügyész ur által kért iratok ahhoz megküldessenek s ő a további felelősség terhe alól fölmentessék. Ez ügy a számvevőséghez véleményadás végett áttétetik, jelentése a jövő gyűlésre beváratván. 47. Az 1893. évi szeptember hó 20. s több napjain Pápán tartott ker. k -gyűlés j.-könyvének 102. p. a. a kerületi gyámoldai alapszabály revidoálására kinevezott s Pápán 1894. évi julius hó 7-én összeült bizottság jelenti, hogy tekintettel az országos lelkészgyámolda felállítását tervbe vett conventi munkálatokra, mégis tekintettel arra, hogy a kerületi gyámolda uj alapszabályai csakis az országoséval összhangba hozva alkothatók meg sikeresen: tisztelettel kéri a k. gyűlést, miszerint munkálata beterjesztésére haladékot adni kegyeskedjék. Végül: Tekintettel arra, hogy a tüzkárbiztositásból e. kerületünk javára visszaháramló "[ 0-nak tekintélyes része a lelkészgyámoldai alap nevelésére rendeltetett: kéri a bizottság a ker. k.-gyűlést, hogy méltóztassék határozatilag odautasitani a lelkészeket, miszerint saját jól felfogott érdekükben is odamüködjenek, hogy nemcsak gyülekezeteik és azoknak elöljárói, hanem köztagjai is lehotőleg az Adriánál biztosítsanak — és a netán más társaságoknál ügynökséget viselő lelkészek — már csak özvegyeink és árváinkat tekintve is, attól eltiltassanak, (4.6—47)
