Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1892

1892. szeptember - Oldalszámok - _8

övezték homlokát, neve egyszerre ismertté lett az egész magyar hazában s tisztelettel emiitették azt nemcsak hitsorsosai, hanem a hazának minden hü íia, mert érezték, sőt tudták, hogy mikor egyházának önrendelkezési jogát s ebben a magyar alkotmánynak még fennálló utolsó erődét védelmezte, ugyanakkor harczolt már a magyar alkotmánynak visszaállításáért is. S a magyar alkotmány csakugyan visszaállíttatott. A nemes szivü emelkedett lelkű, bölcs és igazságos uralkodó — kinek életeért s ez életnek megáldatásáért milliók imája s igy a mi imánk is felszárnyal Isten trónusához, visszaállította leghívebb nemzetének, a magj

Tar nemzetnek alkotmányát. Eltávoztatta környezetéből azon tanácsosokat, kik gátolták a magyar nemzettel közvetlenül érintkezését, kik midőn a trónnak legerő* sebb s egyedül biztos támaszát: a magyar nemzetet akarták megsemmisíteni, ugyanakkor a trónt alapjaiban ingatták meg. Az alkotmányos élet temploma megnyílt újra, s a kitűnőségeknek azon nagy és lelkes táborából, kik a jog zászlóját magasra emelve, a restitutio in integrumórt küzdöttek, ismét Tisza Kálmán emelkedett ki, mint egyik hivatott vezér. Ez előtt negyed századdal s igy akkor, mikor egyházkerületünk főgondnokát választotta, Tisza Kálmán elismert vezér volt már ugy az egyházi, mint a politikai élet terén. Kimagaslott nemcsak mint egyháztag, hanem ugy is, mint hazafias érzésű politikus s hivatással biró államférfiú. Ebből magyarázható ki, hogy egyházkerületünknek figyelme felé fordult, s azon kitűnőségek, kik kerületünkből igényt tarthattak volna a megválasztatásra, nem csak zokon nem vették inellőztetésöket, hanem inkább ők maguk működtek közre, hogy Tisza Kálmán választassék meg, mint oly férfiú, ki e sok órdemes között a legérdemesebb. S íme, az eredmény fényesen igazolta azt, hogy a választás a legjobb részre esett. A fölöttünk áldólag őrködő isteni gondviselés vezérelte gyülekezetuinket a szerencsés választásra, melynek köszönhetjük, hogy ha nem is kizárólag, de kiválólag mienk az öröm, mienk a szerencse, mert mi Tisza Kálmánt nemcsak mint hazafiak, hanem főgondnoki minőségébon mint egyháztagok is a mienk"