Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1892

1892. szeptember - Oldalszámok - _10

— 10 — férfiasan előrehaladásodban sem a hatalomnak fölülről alá sújtható villámai, sem az alulról felhangzó feszitsd meg kiáltások által nem engedted magadat feltartóztatni. Justus et tenax propositi vir voltál föl és alá felé folytatott küzdelmeidben s független lelkednek erős meggyőződése nem ingott meg soha, a körülményeknek semmi változata között. Főgondnoki áldásos működésed időszakának jelentékeny részét — másfél évtizedet — országos ügyek intézése vette igénybe, mert ezen idő tartam alatt hazádnak ministerelnöke, belügyminisztere, az utolsó években pénzügyminisztere is voltál. Nem rajzolom e téren szerzett érdemeidet. Nem emlitem, hogy az ország zilát pénzügyét rendezted, az idegen nemzetiségek izgatóit elhallgattattad, az állam szétbontására irányzott törekvéseket meghiúsítottad, a parlamentben külügyekre vonatkozólag tett enunciációiddal a külföld figyelmét a magyar parlamentre irányoztad s ez által annak színvonalát és tekintélyét emelted, az ország szellemi és anyagi felvirágzását előmozdítottad stb. Ezek szorosan véve nem tartoznak egyházi ünnepélyünk keretébe. Ezeket hazánk történetének lapjain fogja megörökíteni Klió, a történelemnek miísája, mely nem a pártszenvedélynek sötét, hanem az igazságnak tiszta szemüvegén át fogja nézni s megbírálni működésedet. Csak azt emlitem fel, hogy bár ministeri teendőid leköttötték idődnek nagy részét s ember fölötti munkaerő kifejtését tették szükségessé, mégis tudtál — mert akartál — egyházkerületünkben időt szakasztani azon egyháznak szolgálatára, a melynek rendithetlen hive voltál, a melyhez őseidtől öröklött hitbuzgósággal ragaszkodtál, melynek nemcsak világtörténelmi és közszabadsági, hanem magyar állami és nemzetiségi szempontból is nagy fontosságáról lelked mélyében meg voltál győződve. Mint egyházi kormányzót szigorú igazságosság, részrehajhatlanság, pártatlanság és egyházias érzület vezéreltek. A legjobbat akartad mindig, és mégis ha a többség (elismerem, hogy meggyőződésből és igy teljesen jogosultan) ellenkező irányban döntött, mint alkotmányos érzelmű férfiú sohasem igyekeztél gátolni a többség akaratának érvényesülését. A leg-