Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1885

1885. június - Jegyzőkönyv

4 és a hol ez nem lehet és a törvény által kilátásba helyezett államsegélyhez kell folyamodnunk, nem szabad elfelejtenünk azt, hogy a közoktatási ministert is köti a törvény, s hogy még ha akarna se mehet az előzékenységben tovább, mint a mennyire menni a törvény megengedi, nem szabad felednünk azt, hogy midőn a felekezetek jogegyenlőségének alapján állunk, nem követelhetünk magunk számára •— ha az államsegélyt igénybe vesszük — kivételes eljárást, épen azért nem szabad olyat követelnünk minek különböző felekezetek egyenlően megadása némely esetekben meglehet a magyar állam érdekeivel ellenkeznék. A másik — nem ugyan a protestáns felekezeteknek képviselete a főrendiházban, mint azt sokan tévesen mondják, de a prot. egyházak főtisztviselői egyrészének a főrendiházban üléssel és szavazattal felruházása, nem lehet szándékomban kiterjeszkedni mindenre, mi e kérdésben elmondatott, de lehetlen nem reflectálnom arra, hogy vannak kik ezen alkalomból, hivatkozva arra, hogy a prot. egyházak főtisztviselőinek csak egy része nyert a főrendiházban ülést és szavazatot, az ultrámontanismus győzelmét s a kormánynak az ultrám ontanismus előtt meghátrálását akarják látni. Nem tagadom, hogy nem 1)ívom felfogni gyenge elmémmel, hogy akkor midőn a törvény szerint a r. kath. egyháznak 20-al kevesebb íőpapja fog a főrendiházban üléssel és szavazattal bírni, mint eddig birt, az eddig onnan teljesen kirekesztett prot. egyházak főtisztviselői pedig — ha nem is