Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1885

1885. június - Jegyzőkönyv

3 Mely alkalommal: I. Tisza Kálmán főgondnok ur gyűlés által betűimen bejegyezni kivánt következő fényes beszéddel nyitotta meg a közgyűlést: Kötisisteletü. egyházls-erületl Közgyűlés ! Tudom, liogy ismétlésbe esem, de még sem tehetem, hogy ez alkalommal és mindenek előtt azon örömömnek ne adjak kifejezést, hogy a főtiszteletű közgyűlés kebelében megjelennem lehetett. Fájdalom sokkal ritkábban tehetem ezt, mint óhajtanám; de vigasztal e tekintetben egyfelől annak tudata, hogy igen tisztelt elnök társam és a főtiszteletü közgyűlés tagjainál egyházaink és iskoláink ügye, oly kezekben van, hogy jelen nemlétemből semmi hátrány nem származik és más felől annak tudata, hogy midőn a magyar állam érdekében — minő sikerrel azt én nem Ítélhetem meg -— de teljes buzgósággal s istentől nyert erőmmel működöm, akkor egyúttal a magyar prot. egyház javának előmozdítására is törekszem. Mióta utolszor volt szerencsém körükben megjelenhetni, főleg két kérdés foglalkoztatta a magyar protestáns egyház tagjait. Az egyik a középiskolák ügye, szemben az új törvénynyel. Azokhoz tartozom én is, kik határozottan azt akarják, hogy a hol csak lehet, tartsuk fel közép iskoláinkat önerőnkön, s igy tartsuk meg teljesen önkormányzatunk hatáskörében, de ha