Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1884

1884. június - Oldalszámok - 23

23 tiam"! Alig van hazánkban oly megye, melyben ne volnának oly községek, melyek akkor vesztették el magyar nemzetiségüket, mikor kioltatott azokban az istenét magyar nyelven imádó protestantizmus világosságot árasztó fáklyája. Hazai történelmünk az üldözött protestánsok kiszenvedései, egész községek lakosainak a hazában földönfutóvá tétele, a ref. és ágost. hitv. lelkészeknek bebörtönzése, gályarabságra hurcoltatása azon korból fennmaradt ezt jellemző könyvek, — minő többek között Szőnyi Istvánnak „Martyrok koronája" bizonyságot tesznek azon vészes irányról, melyben a jezsuiták haladtak, azon veszélyekről, melybe az egyeseket, s ezekben és ezek által a magyar nemzetet is belesodorták. S a jezsuiták, — kiket Kalocsa érseke jónak látott újra betelcpiteni az országba, most is azok, akik voltak keletkezésük óta, czéljuk s eszközeik nem változtak s hogy Hirkopáterekként még nem lépnek fel, ezt csak annak köszönhetjük, hogy ily fellépésre az idő, a kor szelleme most nem kedvező, mert rom. cath. testvéreink -— kiket soha sem kell a clerus ultramontan töredékével, — s annál kevésbé a jezsuitizmussal összetéveszteni — nem a jezsuitáknak, hanem az Ur Jézusnak szeretetteljes lelkétől vezéreltetnek, s mig saját egyházukhoz vallásukhoz ragaszkodnak, addig tiszteletben tartják más egyházhoz tartozó véreik vallását is, s a lélek ismeret szabadsága ellen nem engedik magokat vak eszközökül felhasználtatni, E szellem kiirtása van most czélul kitűzve e czélra dolgoznak a missiók, s Kalocsáról a jezsuiták missiója, már meginditotta a hadjáratot, küldönczei bejárják az országot, missioi praedikátiókat tartanak minden jelentékenyebb városba, később azt tartanak majd a falvakban is, hogy kiirtassák a haza lakosai közül a vallási türelemnek, a más felekezetekhez tartozókat is testvérileg ölelő szeretetnek azon szent lelke, mely hazánk lakosságát a felvilágosodott szellemű 11-ik József uralkodása óta áthatotta. A merre járnak mindenütt hirdetik, hogy az idvesség csak a római egyház által jelölt uton haladással szerezhető meg, a római egyházba nem tartozók kárhozat edényei, a vegyes házasság istentelen, a prot. útja, a hitetlenek, az istentelenek utja. A nép seregesen tódul e szónoklatok hallgatására, s ha ily tanokkal saturáltatik ós ha hitelt ad — pedig a műveltség alantas fokán álló nagytömeg hitelt ad — e tanoknak, mi természetesebb mint az, hogy a szeretet azon szent kötelékei, melyek a különböző felekezethez tartozó honpolgárokat a társadalmi téren összecsatolták, széttépetnek