Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1883

1883. június - Oldalszámok - 12

12 gunkal — arra kell léhát törekedniök. hogy necsak ne élesszék, hanem lehetőleg kioltani is igyekezzenek a Felekezetek közötti viszály álkos lángját, mely unnál az állami épületei, a magyar államot emésztheti föl. S én nem kétlem, hogy minden felekezetben azok képezik a többségei, kik krisztusi szellemtől s hazafiúi érzelmektől vezérellen a felekezetközi béke fenlartásat tűzik ki keresztyéni és hazafiúi törekvéseik fóczéljául. S a mint voltak a mullban, ugv vannak ma és lesznek a jövőben is mindenik felekezet körében a külömböző keresztyén felekezeleket egymáshoz közelebb hozni törekedő Guzmicsok és Pap Istvánok, kik nem az ellentéles, hanem az egyezeti pontokat keresik, kik a harczi zászló loboglalása helyett a békének olajágát emelik magasra. Az ilyeneknek szent, nemes és hazafias törekvését kell saját jól l'elfogoll érdekében támogatni a magyar államnak, oly felekezeli (örvények alkotása állal, melyek világosan, félremagyarázhatatlanul szövegezve lehelellenitik a béke megzavarását, s az igazságszolgáltató hatalomnak vaskarjaival sújtják le azokat, kik e törvénynek rongyokba léphetésére nyújtják ki kezöket. kik bármi más törvényt lölihe emelnek a nemzeti törvényhozó hatalom által alkotolt törvényeknek. Nekünk úgyis mint reformátusoknak, úgyis mint hazafiaknak s igy kétszeresen kötelességünk az, hogy ily törvények alkotását szorgalmazzuk. Ne előjogokat kérjünk — mert ez elveinkkel ellenkezik, hanem igenis követeljük minden felekezet részére a tökéletes jogegyenlőséget és viszonosságot. Ezt a magyar törvényhozás nem tagadhatja meg, mert nem szállhat alá arról a magaslatról, melyre az 1848-ik XX. t. cz. alkotásával fölemelkedett, s annál kevésbé szállhat le, mert nemzetek éleiében a visszaesés ha nem is halál, de olyan ut. mely a halálhoz vezeihet el. Ila egyházunk létét fenlarlani akarja, activilás lerére kell lépnie. Mini minden életnek ugy az egyházi éleinek szükségletei is időről időre szaporodnak s nagyobb mérvii tevékenységet és áldozathozatalt kövelelnek. A népiskolai törvény megalkotása ó'a mily sok egyházunk vesztette el felekezeli iskoláját a miatt, mert hiányzott az egyháztagokat szenderőkből tevékenységre felrázó s áldozalok hozatalára lelkesítő szent erő. S mert felekezeli iskoláinkat csakis a mi egyházaink s országszerte több helyen és épen a legfenyegetettebb pontokon adták föl — mig a másik felekezet bölcs előre látással — a jövőre okosan számítással fentarlolta azokat, s mert ennek az lelt eredménye, hogy a községi iskolákban hetenként két órára korlátolt valláserkölcsi oktatás mellett növendékeink hitelveinkkel is alig