Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1883
1883. június - Oldalszámok - 13
13 ismerkedhetnek meg. inig a másik felekezet saját iskoláiban a hét minden tanóráján egyháza hitelveiben oktatja, annak szellemével hallatja át növendékeit .... igen természetes, hogy ennek felekezetközi káros hatását rövid időn megérzendi egyházunk, mert kellő valláserkölcsi oktatásban nem részeltethető tagjai hidegek, közömbösek leendenek azon egyház iránt, mely az emberré képezés időszakában nem ölelte őket dajkáló kehelére, mig az oly felekezeti tagok -- melyek a tudomány lejét az egyház dajkáló kebeléből saját iskoláikból szivlák. rajongani fognak egyházukért. Intézkednie kell hát egyházkerületünknek, hogy egyházaink tartsák fenn felekezeti iskoláikat. mert én nem látnék oly veszélyt felekezetünkre nézve abban, ha az állam a hitoktatás és lelkész képzés kivételével az- összes oktatás ügyét kivenné a felekezetek kezéből — mint a minőt látok most, mikor a felekezetek feljogosítvák az oktatás ügynek kezökben tartására s e joff élvezéséről egyes gyülekezeteinkben csak is felekezetünk mond le és ez által veszélyes fegyvert szolgáltat önmaga ellen az iskolait fentarló felekezet kezébe. Iskolai autonoiníájáboz nem az állam iránti féltékenységből ragaszkodott mereven a protestáns egyház a középtanodai törvényjavaslattal szemben, és nem azért helyezkedett a békekötések és országos törvények által biztosított autonomikus álláspontra, mintha az államhatalommal akart volna harezra kelni s a közoktatás terén az állami hatalmat elvitázhatlanul megillető ellenőrzés jogát perhorrescalta volna . . . hanem azért, mert a ötrvényjavaslal a középtanoda fentartását — főleg az eredeti szövegezésben — oly feltételekhez kötötte, melyek a tudományos képzés érdekében nem mulhatlanul szükségesek, de az iskolákat fentarló egyházaktól oly áldozatot követelnek, melyek meghozatalához hiányzik felekezetünknél nem az akarat, hanem az anyagi erő, de a melyeket egy más — államilag gazdagon dotált felekezet, mely a fundus religiouis et studiorumhoz is kizárólagos jogot formál a maga részére, igen könnyen dus állami dotaliójának aláhulló morzsáiból is meghozhat. Nem az államra voltunk mi féltékenyek, nem az állami jog és hatalomkörnek kiterjesztését akartuk mi gátolni, hiszen mind magyarok vagyunk s mint ilyenek csak örülünk azon. ha a magyar államnak jog és hatalom köre szélesedik s még lehetősége is gátollatik annak, Ingy az állam állal kellően nem ellenőrizhetett iskolákban magyar állam és nemzet elleni bűnös üzelmekre alakulhassanak propagandák .... hanem igenis féltettük épen a legmagyarabb felekezetnek lételét, mert ha a szükségen felül magas mérték felállítása lehetetlenné leszi iskoláink fenlarlhatását, mig az állam 2*