Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1882

1882. június - Oldalszámok - 24

24 gyobb részében jó, a templomok látogatottak, czégéres bűnök nincsenek, az egyházias életben nem hanyatlás, hanem fokozatos emelkedés észlelhető. Veszprémi egyh. megyében a templomok látogatvák, vasárnapokon a munka mindinkább szünetel, az egyházi és iskolai ügyek irányában a múltban itt ott észlelt közönbösség hidegét az érdeklődésnek újjáteremtő melegsége kezdi fölváltani. A fényoldalnak egyes egyh. községekben azonban van árnyoldala is: a gondnoki és presbyteri állás elfogadásától idegenkedés. Vannak oly helyek, hol gondnokot és egyházfiakai csak kényszer által lehet hivatalaik elfoglalására szorítani. Anyagi helyzet. Egyházaink önfenntartási szükségletei személy vagy pár pénzből, gabonából, borból, földeik haszonbéréből, tőkéik kamataiból fedezlelnek rendesen. Néhol a birtok aránylagos, egyes helyeken részben a személyes részben a birtokaránylagos önmegadózlatás van elfogadva. Az előre törekvő gyülekezetek rendkívüli jövedelem forrásokat is nyitnak magoknak közmunkát (aratás, kaszálás, fahordás slb.) vállalással s egy malomban közösen öröltetésre önlekötelezéssel. Vannak egyházak, melyek középületeiket a mai kor kívánalmainak megfelelőleg e rendkívüli jövedelem forrásokból emelték s a nélkül, hogy az egyháztagokra építkezési adót kellett volna kivetniök. Kis Szecsén az egyház hívei nincsenek megadóztatva, mert olt minden egyházi szükségletet a polgári község fedez. Ez a polgári község unieum egyházkerületünk területén. A takarékmagtárak is jól és lélekismcretesen kezelve nagy tényezői egyházaink anyagi erőben emelésének, s csapásos, terméketlen években áldó hatásuk van a gyülekezeti tagokra is, mert megmentik azokat az uzsorások kezeibe kerüléstől. Egyes gyülekezetek külön alapot is gyűjtenek oly czéllal, hogy előteremtsék ez alapnak ujabb adományokkal növelése s a kamatnak csatolása által azt a tőkét, melynek kamatából lelkészeiket és tanítóikat a hivek megadóztatása nélkül fizethetik. E töke előteremtésének eszméjét üdvös volna általánosílni, s minden gyülekezetünkben megtestesítni, hogy ez által a lelkészi és tanítói állomásnak örök időkre fentarthatása biztositassék s azon viszályok — melyek az egyház hivatalnokai és annak tagjai közit ez utóbbiak által fizettetésből erednek — jövőre megszüntethetök legyenek. Ily alap van már tudtommal a komáromi egyh. megyében Rév-Komáromban s a mezöföldi e. megyében Simontornyán. — Óhajtandó volna azonban ezen alapítványoknak egyh. megyeileg kezeltetése, mert voltak már ily alapok, melyek egyházilag kezelve oly időszakban, mikor az elöl-