Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1882

1882. június - Oldalszámok - 25

25 járóság nem csak elhanyagolta, hanem megsértette kötelességét: más czélokra fordítattak s örökre elvesztek. Alapítványok tetettek a barsi egyh. megyében a felső-péli Nagy és Majthényi családok nagylelkű s hitbuzgó tagjai által ottani több egyházunk jövőjének biztosítására. Ezen alapítványok nagy mértékben emelték azon egyházaink anyagi erejét s megkönnyítették az egyesekre nehezedő terheket. Dr. palánki egyh. megyében Diós-Jenőn és Losonczon vannak alapítványok. A komáromi egyh. megyében a rév-komáromi egyháznak voltak szép alapitványai, részben iskolaiak — melyeknek ez idő szerint csak is kamatfizetési terhe nehezedik az egyházra — hova és mikor vesztek el e tőkék? azt kinyomozni mind ez ideig sem lehetett. Valószínű, hogy ezek nagy része ép ugy, mint az eladott lelkészi földek ára is — beépíttettek. Eőrségi egyh. megyében F. Eőrölt van 1500 frt alapitvényi töke, melynek kamataiból a tandíj fizettetvén, ott az iskoláztatás ingyenes. A pápai egyh megyében a pápai egyháznak van alapítványa, — a tatai egyh. megyében a kömlődinek, a veszprémiben a veszpréminek és tóthvázsonyinak, mely utóbbi helyen az Oroszy, Kazay és Pap családok teltek jelentékeny alapítványokat. Évről évre szaporodik azon egyházaink száma, melyek takarékmagiárakat állítanak. Önmagok iránti kötelességet rónak le ez által, mert szilárdítják azon alapot, mely jövőben is fenállhatásukat biztosítja. Nincs még fölállítva a takarékmagtár a barsi egyh. megye 7 anya és 4 leányegyházában,— b. somogyi egyh. megyében 23,-- dr. palánkiban 5, — komáromiban 3 egyház kivételével mindenik, — mezőföldiben: csak a polgárdii s in komáromi, eörségiben:?—pápaiban: 23,— tataiban: 14,— s veszprémiben: 17 egyház bír takarékmagtárral. — Jól kezelésök fölölt éber gonddal örködnek az egyházmegyei kormányzó testületek. Az előre látó egyházak az évi szükségletek fedezése után fenmaradó pénzt — tekintettel a bizonytalan jövőre — tőkésitik s vannak egyházaink, melyekben már az elődök bölcsessége jelentékeny tőke összeget teremtett. Sok helyen azonban az utódok, a helyett hogy azt növelni igyekeznének, nem biztos helyekre kikölcsönzés s a kamatoknak is évről évre behajtatlanul hagyása miatt ugy a tökét, mint éveken át hátralékban maradt esedékes kamatait kiteszik az elveszés lehetőségének. Az egyházak romlását előidézhető ezen vétkes könyelmüség szomorú következményeit oly szabályrendelet alkotása által kellene a főt. egyh. kerüleli gyűlésnek megelőzni, melyei az ily tőkék kikölcsönözhetésének föltéleleit megszabja s a megszabott biztosítási föltételek megtartása nélkül kikölcsönző gondnokot s az ennek ellenőrzésére hivatott elöljáróságot nem csak a kikölcsönzött tökének, hanem az esedékes kamatoknak elveszéseért is felelőssé teszi. 4