Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1880

1880. április - Oldalszámok - 70

7° Hogy mily nagv mérvű a superintendensnek irodai elfoglaltatása, kilünik abból, hogy a hivatalos levelek száma folyó év elsejétől kezdve a számítást, fölül van 2900-on. a praesidialiter intézett ügyek száma a 600-on. Az állam és felekezel közötti viszonyokat érdeklöleg köztudomásu, hogy a legfőbb felügyelet jogczíme alalt békekötések (és igy kétoldalú szerződések) s országos törvények állal biztosított egyházi és iskolai autonómiánknak folytonosan szűkebb térre szorítása, a legfőbb felügyeletnek közvetlen felügyeléssé átváltoztatása czéloztatik a cultusminísterium által évek óta, s e czélzatnak egyes előforduló esetek alkalmával a gyakorlati életben elérni akarása egyházunk által nem keresett — de ki nem kerülhetett öszszeütközéseket idézett elő az egyházi főhatóságok és vallásügyi mínisterium között. Iskolai ügyekben fordult elő leggyakrabban az összeütközés az által, ífaogy az állam hatalom körét iskolai autonomiánk megszorításával terjeszteni akaró cultusminiszlerium közvetlenül beavatkozott ügyeinkbe, s az általunk fenntartott iskolákban is maga részére követelvén az osztály összevonások, magán érettségi vizsgák, kötelezett tantárgyakból vizsgát adás alól fölmentetések jogát stb. s ez által a legfőbb felügyeleti s általunk mindenkor a törvények iránti tisztelettel elismertt jogot közvetlenül felügyelési — beavatkozhatási s intézkedhetési joggá törekedett átváltoztatni, s ez által az állam részére iskoláink felett oly hatalom kört teremteni, minővel az soha nem birt, minőnek reánk nehezedése ellen ugy az országos törvények— mint az ezekből s ezek alapján kifejlődött százados gyakorlat a protestáns egyháznak biztosítékot látszottak nyújtani. A gyakorlati életben fölmerült nehézségek, a hatalmi körét terjeszteni akaró állam — s ennek törekvéseivel szemközt autonomicus jogait kitartó eréllyel védelmező egyház között kifejlődött zsurlódás megszüntetésére irányzott törekvés, vezérelhette a cultusminiszteriumot az ismeretes s az állam felügyeleti jogát praecisirózó 10 pontozatnak az egyházkerületek elnökeiből alakított enquete-el közlésére. Köztudomásu, hogy az enquete ily fontos tárgyban nyilatkozhatásra nem érezvén magát feljogosítottnak, tartózkodott a véleményezéstől, s a mult évi szeptemberben Debreczenben tartott convent határozottan kijelentette, hogy oly felügyeleti törvény alkotásába — melynek tárgyát a mindenkori miniszter határozza meg, s mely a változó miniszterekkel változó állami törekvéseknek s esetleg önkényes eljárásoknak alá rendelné a protestáns egyház vitális érdekeit — bele nem egyezhetik, mert ha bele egyeznék, akkor természetéből vetkőznék ki, s tért nyitna a miniszternek arra, hogy tényleg s legalább indirecte rendelkezési jogot gyakoroljon oly ügyekben, melyekre önkormányzatunk értelmében a kormány csupán föl-