Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1880

1880. április - Oldalszámok - 71

7* vigyázhat az állami érdekek védelme szempontjából, a minek azután azon káros következése is lenne, hogy számos összeütközésre vezetne egyházunk és azon magyar államnak kormánya közölt, melynek mi nemcsak hü polgárai vagyunk, de (nagy áldozatok hozatalával fenntartott) culturalis intézeteinkben nagy nemzeti érdekeit is saját erőnkből szolgáljuk. S ha bár a debreczeni convenlnek ülésezésekor azon formális törvényjavaslatnak — melynek lényegét a 10 pontozat tartalmazandotta. mely pontozatok csak is bizalmasan megbeszélés — nem pedig a nyilvánosság eleibe vitel végett közöltettek az egybe hivott enquete-I — a képviselőház asztalára letétele elejtettnek látszott, de még is tartván a convent attól, hogy habár tán változott tartalommal és változott külalakban igyekeznek érvényesitni a pontozatokban jelzett irányt, azon esetre, ha iskolai ügyeinket érintő, autonomicus jogainkat korlátoló, a legfőbb felügyeletet közvetlen felügyeléssé változtató, s a ministernek iskolai ügyeinkbe az államérdekek megvédhetése szempontjából sem szükségelt beavatkozási jogot adó törvényjavaslat, oly időben tétetnék le a képviselőház asztalára s ottani letárgyalása annyira gyorsítatnék, hogy az egyh. kerületi gyűlések megtartására, ezeknek és az ezek képviselőiből alakult Conventnek a jogaink és érdekeink megvédhetéseért szükségelt lépések megtételére nem lenne idejök: megbízta a ref. egyház összes püspökeit és főgondnokait, hogy bizottsággá alakuljanak s a törvényes igazainkat fenyegető törekvések ellenében továbbá is éber figyelemmel őrködvén, egyházunk önkormányzati szabadságának, jogainak és érdekeinek védelmére bármikor és bárhol ugy a törvényhozás tényezőinél, mint a kormánynál is minden szükséges lépést megtegyenek. A formális törvényjavaslat helyett f. évben a gymnasiumi s reáliskolai oktatásról szóló, és igy a materialis törvényjavaslatot tette le a cultusministerium a képviselőház asztalára, s ennek keretében irta körül a protestáns iskolákkal szemközt az állam által gyakorlandó felügyeletet. S mert azon pontozatok, melyek n czélzott formális törvényjavaslat lényegét képezendették — s melyek a legfőbb felügyeletet közvetlen felügyeléssé változtatták volna át — e materiális törvény javaslat keretébe is beilleszlvék, mert vannak egyes pontozatai, melyek beavatkozási s rendelkezési jogot adnak a cultusministernek s vannak olyanok is, melyek látszólag állami érdekek védelmére irányozvák, de általánosságban tartatásuk — a kellő praecizirozás hiánya miatt a tanszabadság ellenében esetleg ultramontán vagy absolutisticus irányú kormány által fegyverül lennének későbben felhasználhatók; mert a gyinnasiumokban elérendő képzettségnek nem csak minimumát hanem maximumát is — legalább látszólag, a mint ez a