Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1879

1879. április - Oldalszámok - 13

13 ennek színezetét ugy nyerheti el — ha azok kik ezt létesítették, a létesítés alkalmával a törvényességi alapon állottak. Jelenleg jogos alap —' mi szerződések s törvények által biztosítva van — nem a célzott nép képviseleti rendszer alapján — a még ezután létesítendő magyar ev. ref. prot. egyetemesség tagjaiból választandó zsinat, hanem a presbyterialis rendszer alapján — a jogi személyek az egyházkerületek által zsinatra küldött egyházkerületi képviselők által alakított törvényhozó zsinat; tehát ennek alakításánál opportunitasi szempontból kell, hogy a törvényhozás tagjai az egyházkerületek mint jogi személyek küldöttei legyenek, s nem pedig a magyarországi ref. egyház egyetemének képviselői — már az okból is mert ilyen „egyetem" jelenleg jogilag nincs. — tehát nem létező, riein is képviseltethető : s másodszor, mivel az egyházkerületek autonomiája érintetik — ennélfogva annak esetleges korlátozását nem egy nem létező jogi személy képviselői eszközölhetik, hanem ugyanazon egyházkerületek küldöttei — melyeknek esetleges jogfeladás és lemondást kell a születendő gyermek javára eszközölni. Ebből az elvből kifolyólag, mely a törvényesség következménye, mondotta ki a dunántúli ev. ref. egyházkerület közgyűlése azt, hogy a létesítendő zsinaton — a zsinatra küldendő egyházkerületi képviselők száma — egyházkerületekként egyenlő legyen; már csak az okból is, hogy jogfeladások az egyházkerületek részéről történnek, eddig törvény szerint, és törvény elölt minden egyházkerület egymással egyenlő egyenjogú jogi személy volt, tehát az egyenjogúság és egyenlőség rovására történnék meg az, ha az alkotmányozó, célbavett zsinat nem a fennálló törvények alapján hivatnék össze, hanem népességi arányhoz képest, mert ez által még mielőtt a jogi személy a kerületek küldötteiből alakított törvényhozás — a kerületek jogai bővítés avagy korlátozása felett határozna — már ezt megelőzőleg — annak dacára, hogy a törvény ezt meg nem engedi — népesség arányához egyik vagy másik kerület a többi — de vele egyenjogú kerület felelt túlsúlyt gyakorolna — s jogtalanság követtetnék felelte el — büntettetvén olyanért a mi önvétkén kívüli lény. Igaz ugyan, hogy a kor áramlata — a nép képviseleti rendszer, — az általános szavazatjog, de ennek helyessége felelt pro et contra nagyon sokat vitatkozhatni; — de az alighihető, hogy ez üdvös lenne—egy olyan kormányszerkezetnél mint egyházkormányunk. Túl sulival bíró népes egyházkerületeink szemünkre vethetik — bogy az egyéni szabadságot elnyomni akarjuk — erre a válasz az, hogy az egyéni szabadság, törvényeink s kanonaink határain belül általunk mindig tiszteletben tartatolt. Törvényeink pedig az egyéni szabadság és joggyakorlatot — 2-od fokulag engedélyezik: mert első fokúlag ép ugy. mint az állam az általános