Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1879

1879. április - Oldalszámok - 12

12 a zsinat presbyteryális rendszeren alapulónak — kívántatik; ok és észszerű, — hogy az ezt létesítendő gyűlés is csak ezen alapon szervezve kezdje meg működését. De a zsinat alakitásnál a fő, a mit a magyar prot. ev. ref. egyházkerületeknek — mert törvényszerüleg most csak ilyen létezik — szem elől téveszteni soha nem szabad — a törvényességi alap. Eddigi törvényeink, a magyar prot. ev. ref. egyház egyetemességét nem ismerik, hanem igen: — teljesen egyenjogú egyházkerületeket, melyeknek e korig történelmi fejlődése — de canonainkban is megirt jogaik vannak (lásd G. Katona XCIII. canont). -— Tekintettel a kor igényeire, tekintettel azon közszellemre, hogy erősödés tekintetéből minden részlegek egyesülni kívánnak — ezen egyesülés már a természet törvényei szerint is akkor — eszközölhető és lesz teljes, ha azon természeti törvények alapján létesül — a melyek a részleteket — magukban mint egészeket együvé tartják. A magyarországi ev. ref. egyházkerületekben egyesítés — és egy magyar prot. ev. ref. egyház egyetemesség létesítése céloztatik, — ha azt akarjuk : hogy ez egyesülés ne színleges legyen, — nem szabad a tárgyak egyesítésénél kimondott elveket szem elöl téveszteni — mi a szellemiekre szintén alkalmazható. — A létesitetni célzott magyar prot. evang. ref. egyház egyetemesség létesülne — a fennálló, — törvényileg ismert egyházkerületekből, — a mennyiben ezek az egyesítés oltárára autonomiáik egy kis részét feláldoznák,— minthogy pedig ezen egyházkerületek százados fejlödésszerü alapja a presbyterialis rendszer (lásd XCIX. canont), ennélfogva ezen egyetemes egyház is, csak a presbyterialis rendszeren alapítva emelkedhetik fel. — A létesítendő zsinat tehát mint alapja a felépítendő egyházalkotmány magasztos és nagyszerű épületének, csak ugy szolgáltat ennek biztos alapot, —- ha az épülettel ugyanazon anyagú, minthogy pedig az egyház alkotmány a presbyterialis alapon nyugvó, ennéllogva — a zsinat is csak ezen létesülhet. A közelmúlt történetéből tudjuk azt, hogy százados szerződés és törvényeken alapuló jogaink nem mindig, s nem mindenki által tartattak tiszteletben; tudjuk azt, hogy ily alkalmakkori feljajdulásaink mily keveset eredményeztek. annak dacára, hogy százados jogaink s törvényeink képeztek védelmünk biztos alapját. 11a már most, — egy létesítendő zsinat által tervezett — egyetemes egyháznak lehetnének feljajdulásra okai — mily eredményre vezetnének ezek akkor — ha bántalmazóink szemünkbe vethetnék azt, hogy törvényes alapunk nincs, egész új egyházalkotmányunk légvár — mert az azt létesítendő zsinat alkotásánál szem elől tévesztettük — azon alapelveket, hogy valamely létesítendő törvény