Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1879

1879. április - Oldalszámok - 11

tt ^Negyedik Fejezet. Tisztikar és a költségek. 18. §. A zsinat tisztikarát képezik az elnökök, a jegyzők és a gazda. 19. Mindig a kettős elnökség, az az egy lelkészi és egy vilíigi elnök vezetése alatt tartatnak az ülések. A zsinat állandó elnökei a hivatalára nézve legidősb püspök és főgondnok. Ezek bármelyikét akadályoztatás eselén helyettesíti a hivatalra nézve idősbség sorrendjében következő pöspök, illetőleg főgondnok. Az elnökség jogköre és teendői, valamint a jegyzők teendői, részletesebben a tanácskozási és ügyrendben — maga a zsinat által állapítandó meg. 20. A gazda, számadás mellett kezeli a zsinati gyűlések kiadásait, gondoskodik a szükséges nyomatásokról, rendelkezik az ülések helyiségeiről, s azokat rendhentarlja. — Költségvetési javaslatot terjeszt a gyűlés elé. 21. §. A zsinat tagjainak költségeit, az illető egyházkerületek egyenlő arányban viselik. E célra a zsinat megalakulása után azonnal, a zsinat által meghatározandó bizonyos előlegösszeget. haladéktalanul beküldenek az elnökséghez."^ Indokolás. A dunántúli ev. ref. egyházkerület — közgyűlése, midőn a conventi albizottság I. alatt közlött zsinat alakítási tervezeténél, oly annyira eltérő nézetet s irányt fogadott el, — híi és következetes volt azon előzetesei,' megállapított sarkalatos elveihez; — a melyekre különben is mint történelmi — s hagyományszerüekre — eddigi egyházalkolmány szervezetünk alapján -—• a továbbiak helyezhetők. Híi és következetes volt rendszeresen, — se tekintetben eltérőleg a konventi munkálattól, a melynek egy része a népképviselet — másik pedig a presbyteriális rendszeren alapúi, — sőt ezen ellentmondás, már a zsinat megalakításánál is jelentkezik annyiban, hogy bár elfogadja — sőt alapul a nép által választott képviselők által alakítandó zsinatot veszi, mégis ennek elnökeit a presbyteriális rendszerből folyólag. a legidősebb főgondnok és püspökkel szerepelteti — a társkormányzat alapján. A dunántúli egyházkerület közgyűlése ezen hiányok kijelelésével, — egyrészt; — de más részt a történeti fejlődési alappal — igazolja azon kiindulási pontját, hogy a mint az egyházkormány és alkotmányszervezet alapjául a tisztán zsinat presbyteriálist vette, ép ugy erre építette — azon alkotmányozó gyűlés szervezetét, a mely hivatott a magyarországi létesítendő protestáns egyetemességnek kötelező törvényeket alkotni; minthogy pedig — a conventi bizottsági munkálattal egyezőleg ezen létesítendő alkotmányszervezet általunk is 2*