Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1878
1878. június - Oldalszámok - 8
8 11. Püspök ur, részint élőszóval, részint Írásban beterjeszti l'őpászlori évi jelentését, mely, mint az egész egyh. kerület képét, ennek szellemi és anyagi viszonyait hű vonásokban ecsetelő rajz, egész terjedelmében ide iktattatni határoztatott. Főtiszteletü egyliázkeifüieítl közgyűlés! Erkölcsileg érzem kötelezeitnek magamat arra, hogy a múlt évi tavaszi közgyűlés óta egyházkerületünk életében fölmerült nevezetesebb mozzanatokról jelentést tegyek, s úgy az örvendetes, mint szomoriió eseményeket, melyeket észleltem, fölmutassam. Az állam és felekezetünk közli viszonyokat érdeklőleg örvendetes jelentést nem tehetek. Sérelmeink nem csak nem orvosolvák, hanem inkákb folytonosan szaporodnak, s személyesen szerzett tapasztalataim reményre nem jogositnak, hogy azok orvosolva lesznek. A nm. in. kir. cultusministerium kebelében, még a protestáns hivatalnokoktól sem várhaljuk azon támogatást, melyre nézetem szerint már állásuknál fogva is hivatva s kötelezve volnának, melyre e szerint épen az ő részökről jogosan számíthatnánk; sőt ellenkezőleg szomorú tapasztalatok arról győztek meg, hogy épen ölt szolgáltatják a fegyvert békekötésekben s orsz. törvényekben gyökerező egyházi és iskolai autonomicus jogainknak egyszerű leiratokkal hatályon kívül helyezésére. Sz. kir. Sz.-Fehérvár városa s az ottani reformált egyház közt a városi pénztárból évenként adatni szokott s szerződésileg ís kötelezett viszályos ügy még most sincs kiegyenlítve. Ismeretes ez az ügy. nem kell részletekbe hatolón ismertetnem s annyival inkább nem, mert most egy éve ismerteltem azt. Csak annyit látok szükségesnek felhozni, hogy kevés reményein van ahhoz, hogy egyházunknak igazság szolgáltassák oly téves (mert, azt nem akarom mondani, hogy rosz akaratú) felfogás melleit, minő a cultusministeriumban uralkodik. A mi legfájóbb érzéseket támaszt, az, hogy protestáns osztálytanácsos excellál az egyház jogos kö\ele!ése ellen állást foglalásában. írott malaszt csak a felekezetek közti tökéletes jogegyenlőséget és viszonosságot biztosító 1848. XX-ik t. cz. mint szintén azon orsz. törvények is. melyek a protestánsokat más felekezet egyházi szükségleteire megadóztatás ellen biztosítják s azon községeket. melyek bármely felekezetet községi pénztárból segélyeznek, kötelezik arra, hogv befizetett házi pénztári adójának aránya szerint részeltessék a többi felekezet is. Ezeknek csakis a cultusministeriumban uralkodó bölcsesség által vont az iskoiai padok mintájára mozgatható s fájdalom, folytonosan szűkebb körbe szorító korlátok közt van gyakorlati értéke. Köztudomásu dolog, hogy a törvények hozása, eltörlése, módosítása és magyarázata a törvényhozás körébe tartozik, és mégis a cultusministerium feljogosítottnak hiszi magát a törvényeknek is oly magyarázására, hogy e magyarázattal el is törli egyúttal a prot. egyház