Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1878

1878. június - Oldalszámok - 16

16 lenségekben, de csakugyan észlelhető az, hogy a íizetés nélküli állás nem bir. többé vonzerővel, az pedig a mi áldozat hozatalt követel — vissza is riaszt, iníkor a vallásos buzgóság sz. lelkétől ihletett ősök méltó utódainak száma döbbentő arányokban száll alá, és kevesbedik; mikor oly egyháztagokkal is találkozunk már, kik a helyett, hogy védenék, inkább ostromolják, s megdönteni igyekeznek azon jogokat, melyek kivívásáért dicső elődeink vért ontottak, s melyeket utódaink részére nem csak országgyűlési törvényekkel, hanem békekötésekkel s igy két oldalú szerződésekkel is biztosítva értékes és elidegenithetlen szent örökségül hagytak hátra: ekkor oly valódi protestánsnak, a minő volt Dr. Kovács Sebestyén Endre is, sorainkból kidölése méltán költi fel szivünkben a fájdalom érzését s erkölcsi szent kötelességet teljesítünk , ha haláláról kegyeletes és fájó érzések közt emlékezünk ineg s ha emlékét jegyzökönyvünkben is megörökítjük, úgyis az az egyedüli jutalom, melyet értünk élt és működött világi féríiainknak adhatunk. Dr. Kovács Sebestyén Endre életra.jxa. Dr. Kovács Sebestyén Endre született Barsinegyében, Garan-Vezekényen (hol atyja lelkész volt) 1815-dik évben. Gymnasialis tanulmányait Komáromban kezdte, Pápán folytatta, s Debrecenben végezte. 1835-dik évben a pesti m. kir. egyetemnél kezdte meg az orvosi tanfolyamot, s ugyanott nyert 1841-dik évben orvostudori oklevelet. Szakmájában önmagát tovább képzendő, Bécsbe ment, s az ottani egyetemen nyert sebészi kiképzést, és Pesten a gyakorlati sebészeti tanszék segédévé neveztetett ki. Mint Kókus kórházi főorvost, száz meg száz szerencsés műtéte által több mint országos, mert még ennek határain is túlszárnyalt nevet vivott ki magának. 1843. évben nyerte sebésztudori oklevelét, 1846. évben pedig a pesti orvosi kar (melynek egyik födisze ő volt) tagjául választotta meg. Következő években szakismeretei körének szélesbitéseért bejárta a külföldnek legnevezetesebb orvosi intézeteit. 1848-dik évben a magyar kormány által ai egyetem orvosi karánál titkárul neveztetett ki, 1849-dik évben pedig mint műtő és főorvos bízatott meg Pest város polgári kórháza sebészeti osztályának vezetésével. 1850-dik évben az orvosegyletnek 2-dik titoknoka lett, ezt előzőleg titkára volt az akkor keletkezelt természettudományi társulatnak. Nem csak mint gyakorló orvos tüntette ki magát, hanem az elméleti téren, mint irodalmi férfiú is működött. Munkatársa volt az „orvosi tár

u-nak és más szaklapoknak. — „Kórodai előadások" czim alatt nagy sebészi müvet is irt, melyet Balassával együtt adott ki. Érdemei méltányolva lőnek. A magy. tud. academia 1858-dik évben lev. tagjául választotta. Az újabb meg újabb megtiszteltetésekkel együtt járó kötelezettségek kimerítés helyett fokozták erejét, s sokszorozták tevékenységét. Mint közkórházi főorvos, a budapesti orvosegyletnek első elnöke, a természettud. társulatnak tiszteletbeli, s a magyar