Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1877

1877. május - Oldalszámok - 145

145 Függelék. Mólyen tisztelt ltépvlsolőliáz! 1. A magyarhoni evangelíomilag reformált keresztyén egyház, mely speciális magyarságánál fogva, létezése századain át. sohasem helyezte magát ellentétbe hazája érdekeivel, faja törekvéseivel, nemzete aspiratióival, sőt törekedett mindig mindazokban elöljárni, azt hiszi, hogy a történelem mint megvesztegethetetlen tanú bizonyít mellette, midőn múltjából ez irányú némi szerény érdemeire is önérzettel hivatkozik. S miként érzülete hazafias volt mindig, úgy közmivelődési törekvései is nem csupán egyháza, de hazája érdekeinek is voltak szentelve. A bécsi és linczi békekötések, — melyeknek kiküzdésében pazarul omlott vére — nem csak egyháza, de hazája és nemzete jogaiért, e jogoknak biztosításáért is vívattak. Egyháza és hazája érdekeit solidárisoknak tartotta mindig. S egy századokra hivatkozó mult biztos kezesség a jövő iránt. S úgy látszik mégis, mélyen tisztelt képviselőház! hogy a vallás- és közoktatásügyi minister urat — midőn a gymnasiumi és reáliskolai oktatásra vonatkozó törvényjavaslatot készítette, míg egyfelől a magyar protestáns felekezetek iránt féltékenység vezette, másfelől nem bizott ö annak életképességében; mert csak ezekből kifolyólag magyarázhatjuk meg magunknak, mi, a dunántúli helv. hitv. egyházkerület közönsége, azt, hogy a fent hivatolt törvényjavaslat történelmileg kifejlett, véren szerzett s ép ezért reánk nézve máig is a legbecsesebb s jövőre is — és ha kell, áldozattal is — fenntartani kívánt, föladni pedig semmi körülmények közt sem szándékolt jogainkat, élő alaptörvényeinket egész teljességökben, benső szerves egybefüggésökben nem méltányolta. Az idézett törvényjavaslatnak már 1-ső Fejezete bemutatja az irányt, mi az egészen végig vonul. Mert midőn külön fejezetet szentel az állami, s ismét külön fejezetet a szerzetes rendek által ellátott gymnasiumok és reáliskoláknak, állítólag külön tekintetet igénylő viszonyaik szem előtt tartásából: addig a hitfelekezetek tanodáit (holott azok alatt tényleg ép a protestánsokat lehet csak és kell — a törvényjavaslat szövegéből kirivólag — érteni) egy kalap alá vonja a hazaszerte tényleg alig létező „törvényhatósági, községi társulati" tanintézetekkel, sőt annyira nivellirozza, hogy egy oly nagy s erkölcsi alapon álló hazafias testületnek — minő a magyar protestáns egyház — történelmileg kifejlett, jogilag mint tényleg létező külön érdekei, igényei, sajátlagos czéljai s mindezeknél fogva kellő politikai tekintetet egy hazafias ministertől méltán váró helyzete daczára csak 19