Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1877

1877. május - Oldalszámok - 110

110 s nevezett egyh. megyei tanítóknak az országos nyugdíjintézetben, — különbeni bírságolás terhe alatt, — leendő belépését elrendelni. A tisztelettel fogadott leiratban felhozott aggodalmak s ellenvetések lehető eloszlatása szempontjából, tiszteletteljesen kérjük nmltóságodat, jelen alázatos felterjesztésünkben elősorolandó megjegyzéseinket figyelmére méltatni kegyeskedjék. 1-ször. Tisztelettel jegyezzük meg, hogy az idézett 1875-d. évi 32. t. c. 31 és 32 §-ából a leiratban felállított ezen tétel, — „mult időről van szó, tehát sem nyugdíjintézet állítását, sem a meglevőnek kiszélesítését megengedni nem lehet," — a törvény világos szavaitól egészen eltér, mert a 31 § b. alpontjában világosan mondatik, hogy „a tanítók ne legyenek nagyobb mérvű befizetéssel terhelve, mint a menynyit a jelen törvény róna reájuk," a 33 § 2-d kikezdésében pedig ,,az illető iskolafenntartóknak szabadságukban áll, ezt vagy egészen saját erejökből fizetni a fentebbi 31 §-a értelmében, vagy" stb. A törvénynek ezen most idézett szavai hizonyitják, hogy az iskolafenntartóknak, nemcsak a már létezett nyugdíjintézeteket szélesebb alapra fektetni, hanem — a kitűzött határidőn belől — egészen ujakat szervezni is jogukban áll, csakhogy nagyobb mérvű befizetésekkel ne terheltessenek a tanítók, mint az országos törvény szerént terheltetnének. 2-szor. Tisztelettel jegyezzük meg. hogy, — mivel az országos törvény a priori megadja a 31 és 32 §-okban, az iskolafenntartóknak azon jogot, hogy maguk állítsanak tanítói nyugd. intézetet. — az idézett országos törvényben említés sem tétetik arról, hogy egyesek és testületek általi nyugdíjazás engedélyezése a n. m. ministeriumtól kérendő; a törvény csupán azt kivánja a 32 §-ban, hogy „ez iránt, a törvény szentesítésétől számított négy hónap alatt kötelesek a közoktatásügyi ministerhez nyújtandó írásban nyilatkozni. 3-szor. Szerény felfogásunk szerint az 1875-d évi 32 t. cz. épen nem válik illusoriussá az által, ha az iskolafenntartók közül némelyek maguk nyugdíjazzák tanítóikat, sőt kívánatos volna, hogy minél többen nyugdíjazzák azokat, mert igy az ország által nyugdíjazandó tanítók kevesebben levén; részükre sokkal jelentékenyebb alapot nyújtana a törvényhozás által megszavazott s a 36 §-ban kijelelt azon segély, melyet 50,000-töl 150,000 írtjával évenként ad az országos pénztár a tanítói nyugdijalaphoz. 4-szer. Fájdalmas érzést szült bennünk, midőn olvastuk a leiratból azon nézet nyilvánítást, miszerint az egyházmegye nem rendelkezik eszközzel, melylyel tanítóit kényszeríthesse a nyugdíj intézetbe leendő befizetésre; mert ugy tűnik fel, e nézetnyilvánítás, mintha autonomikus jogkörünknek ily - mondhatjuk — csekély mérvbeni gyakorolhatása, magas helyen kétségbe vonatnék. Igen is bír az egyházi hatóság eszközökkel, hogy tanítóit kényszeríthesse fizetésre;