Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1877

1877. május - Oldalszámok - 111

111 de nincs szüksége ily eszközökkeli élésre, mert a tanítók, valamint több év óta készségesen lizettek, úgy, — feltehetjük jogosan — hogy jövőben is igy fogják teljesíteni befizetéseiket. 5-ször. Azonban elismerjük Nagyméltóságodnak azon alapos ellenvetését, mely a magtárból nyerendő nyugdíj csekélységére vonatkozik, mert ez és igy, — miként a leiratban körülírva van, — valóban nem közelítené meg az orszá­gos törvény által kivánt nyugdíj magasságát: de be kell vallanunk, hogy az alapszabályok felterjesztésénél tévedés történhetett, mert az 7. a. tisztelettel ide zárt s 1870-d évben kinyomatott tak. magtári alapszabályok, a magtárból nye­rendő segély sokkal magasabb 30—70 mérőig emelkedhető — mérvét tanúsítják, sőt tévedés történhetett abban is, hogy az egyh. megye által 1875-ben hozott s tisztelettel ide zárt -J\ a nyugdíj intézeti alapszabályok, — miután a le­iratban nem említtetnek, valószínűleg nem terjesztettek fel, pedig ezekből kitűnt volna hogy az 1863-ban lelkészekkel közösen alapított, de jelenleg már attól teljesen elkülönített tanítói gyámpénztár felett is rendelkezik a tanítói nyugdíj intézet, kitűnt volna az is, hogy a tanítókon és az egyh. megye fennhatósága alatt levő iskolafenntartókon, az ország által kivánt összegeknél sokkal csekélyebb mérvű befizetések által, — valósággal könnyítés történik; — továbbá nem terjesztetlek fel a most tisztelettel :///: és :////': a. ide zárt bizonyít­ványok a magtár és pénztár miként állásáról; melyekből kitűnik, hogy, kerek­számban kifejezve, mintegy 6000 frt érték az. mifelett a tanítói nyugdíjintézet — a törvény korlátai közt — szabadon rendelkezik. A tévedésből előbb ugyan fel nem terjesztett, de most tisztelettel csatolt okmányok — hitünk szerint — képesek leendnek Magyméltóságod aggodalmait s alapos ellenvetését megszüntetni, s azon becses meggyőződést eredményezni, hogy az országos törvény kiadása előtt több évekkel létesített és szilárd ala­pokon nyugvó tanítói nyugdíjintézet mellett méltó helyet foglal el, s a tanítókat az országos intézet állal nyújtandó segélynél nagyobb segélyben részesíteni képes. Bátrak vagyunk végül megjegyezni, hogy a tatai egyházmegyében állan­dóul alkalmazott 30 tanító legnagyobb részben, a középkoron is alul levén; a legrendkivülibb esélyeknél is, t. i. ha az ifjú korú tanítóknak 10%-a nyug­díjra szorulna; képes leend a nyugdíj intézet, az országos törvény által kije­leltnél magasabb segélyt nyújtani csupán a 480 frtot tevő ez évi kamatokból, pedig a szolgálati éveket 1869-től illetőleg 1863-tól kezdi számítani. Tiszteletteljes megjegyzéseink nyilvánítása útán kérjük Nagyméltóságodat, hogy az 1875-d évi 32. t. cz. 31. és 32 §-ai által a priori jogosított, — kellő időben bejelentett, — s a 31 § a, b, c, alpontjainak és kívánalmainak minden tekintetben megfelelő s azok teljesítésére magát kötelező tatai ev. reform, egy-

Next

/
Thumbnails
Contents