Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1874
1874. május - Oldalszámok - 7
rendeleteit, melyek fenálló törvényeinkkel és törvényes gyakorlatainkkal ellenkeznek, vagy azoktól eltérnek, az egyházkerületi közgyűlés tudta, akarata és beleegyezése nélkül soha végre nem hajtom, sem másokkal végre nem hajtatom, sőt nem is köröztetem, — mindennemű hivatalos eljárásaimban magamat fenálló törvényeinkhez végzéseinkhez és a presbyterí egyházkormányzat elveihez tartom; a gyülekezetek és iskolák lelki, testi jólétét, szabadságát, békességét és virágzását teljes erőm szerint fentarlani és előmozdítani igyekszem. Isten engem úgy segéljen Tudomásul megjegyeztetik. Az eskületétel után főgondnok ur ő nagysága következő meleg szavakban üdvözölte főt. püspök urat: Fotisztolotíi közgyűlés! Engedje meg a főtiszt, közgyűlés, hogy legelsőben is én, mint elnöktárs üdvözölhessem egyházkerületünk újonnan, törvényesen megválasztott püspökét. Főtisztelendő püspök xxx*! A hivatal, melyre főtisztelendőséged megválasztatolt, nem ragyog világi kitüntetésekkel, nem nyújt anyagi előnyt; de azért egyike a legszebb, a legfontosabb hivataloknak, oly hivatal, a melynek kötelességeit hiven teljesitni lélekemelő a jókra, a szellemileg és erkölcsileg nemesekre nézve. Mert ugyan lehet-e szebb hivatás mint elsőként az egyenlők közölt gondoskodni arról, hogy az egyházakban mindenek békében és rendben legyenek, gondoskodni az egyházak és iskolák jólétéről és szabadságáról ? Lehet-e szebb, mint reformált egyházunk szellemében hiven gondoskodni arról, hogy a hivelt ezreiben legyen valódi és eleven a hit, de kiküszöböltessék a vakhit? lehet-e szebb, mint annyi ezerek élén oda hatni, hogy egyházunk kebelében a haladás és szabad vizsgálódás legyen a jelszó, de úgy, hogy a szabad vizsgálódás sohase fajuljon hitetlenséggé, mindent tagadássá, ne legyen az igaz keresztyén hit lerombolójává. Nehéz a feladat főtiszt, úr, mely önre vár, és annál nehezebb hivatása, mert elnöktársa — mit fájdalommal, sőt sokszor szemrehányással mondok el magamnak, bár isten látja lelkemet, nem hiányzik nálam az akarat teljesen megfelelni kötelességemnek — nem képes nyújtani azt a segélyt, mit hivatalánál nyújtani kellene. A körülmények melyek közt élek, elfoglaltatásim gátolnak abban, hogy mind azt mit tennem kellene, és a mit oly szívesen tennék, tennem lehessen; de a közügyre nézve megnyugtat annak tudata, hogy erősek főt. úr vállai. Eddigi hivataloskodása csalhatlan bizonyítéka annak, hosry mind a szellemi erőnek, mind a közügyekérti áldozatkészségnek bőségével megáldotta a mindenható, s igy egyházaink és iskoláink érdekében nincs egyéb kívánnivalóm, minthogy ezek mellé tartós egésséget adjon isten főtiszt, urnák.