Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1873

1873. november - Oldalszámok - 46

Függelék. a dunántuii evang. reformált egyházkerület 1873-ik évi november iő—lő-ik napjain szab. kir. Székes-Fehérvár városában tartott közgyűlésének jegyzökönyvéhez. A.) Felirat a valldsilgyi törvények hézagosságának betöltése tárgyában. (185. e. k. kgy. 1873.) Nagyméltóságú magyar kir. vallás és közoktatásügyi Miniszter ur! Az államok nagyságának, emelkedésének egyik fő-fő tényezője a törvények iránti tisztelet, az ország törvényeinek részint a honpolgároknak erkölcsi érzelme — részint a törvényt sértőkre kiszabott büntetés által biztosított sérlhellensége. Spártát Lycurgosznak nem kizárólag törvényei, hanem— és főleg- azoknak szigorú megtartása tette naggyá, hatalmassá és vezérszerepet vivővé. Az állam hanyatlásának pedig kétségtelen jele az, ha annyira gyenge, hogy a mindenes akarat előtt nem képes meghajolásra birni az ellenszegülő részleges és egyenkénti akaratot ha polgáraiban hiányzik az az erkölcsi érzület s törvényei mellől az a sanctió, melv fedezi a törvényt bárhonnan jöhető sértések ellen. A jelzett hanyatlásnak szomoritó jelenségei hazánkban is észlelhetők, hol a vallásügyi törvények szentségét a hatalmas Clérus tagjainak sértései ellen sem a törvények iránti tiszteletben nyilatkozó erkölcsi vrzillet, sem a büntetéstől való félelem nem védi ; ugyan azért a magyar protestáns egyháznak országos törvények által biztosított jogai lábbal tiportatván, helvét hitvalló ev. felekezetünknek vallásügyi sérelmei egyházkerületünk területén is napról napra szaporodnak a nélkül, hogy azoknak orvosoltatását akár a magas kormány — akár az igazságszolgáltatásnak közegei által eszközölnünk lehetne. A felekezetek közötti békét, a törvénynek tekintélyét s az államnak jól felfogott érdekeit veszélyeztető ezen helyzetet az idézte elő, hogy a törvényhozók a vallásügyi törvénynek alkotásakor föl sem tételezték azt, hogy lehessen oly honpolgár, ki az országos törvény előtt önkéntes hódolattal meg ne hajolna, s épen ezért azt sem látták szükségesnek, hogy jöhető sértések ellen a törvénynek szentségét a sértőkre kiszabott büntetés által biztosítsák. A következés megmutatta, hogy a törvény ezen sanctiójának hiánya az áttérést, vegyes házasságok kötését s — ezen házasságokból született gyermekek hova tartozóságát és vallásos növeltetését stb. szabályozó és megállapító 1868: LIII. — ugy szinte a magyar prot. egyház jogait biztosító régibb — de el nem töröltségők folytán máig is érvényben levő országos törvényeknek rendszeres lábbal tapodására bátorította fel a Clérusnak tagjait, s innen erednek vallásügyi sérelmeinknek azon sajgó sebei, melyeket a római catholicus papok — miután a törvényt sértőkre büntetés kiszabva nincs — büntetéstől való félelem nélkül ütnek a mindkét hitvallású magyar protestáns keresztyén anyaszentegyháznak testén, s melyeknek büntetés nélkül ütlietése aláássa az államnak tekintélyét, megrendíti a törvények iránti tartozó tiszteletet. Jól rendezeit, életerős állam nem tűrheti, hogy törvénye bárki által, s annyival inkább nem tűrheti, hogy épen azok által sértessék meg, kik — mint a nép valláserkölcsi életének vezérei a törvények iránti tiszteletben is jó példával volnának kötelesek elöljárni mások előtt. S mert szomorú tapasztalatok , a folytonosan halmozódó vallásügyi sérelmek igazolják, hogy a jöhető sértések ellen fedező sanctió nélkül nincs gyakorlati értéke a vallásügyi törvénynek. s mert e sanctió vallásügyi törvényeink mellől hiányzik; s mert a felekezetek közötti béke, a törvény szentsége, az állam tekintélye és jól felfogott érdekei sürgetőleg követelik a törvény ezen hézagosságának betöltését: mély tisztelettel kérjük Nagyméltóságodat, hogy a fönnjelzett érdekeknek tekintetbevételével méltóztassék a képviselőháznak asztalára oly törvényjavaslatot s mielőbb letenni, mely a vallásügyi törvényeknek szentségét s bárhonnan jöhető sértések ellen a sértőkre szabott büntetés által biztosítsa, s odahatni, hogy a ház asztalára leteendő törvényjavaslatnak törvénnyé emelése által a vallásügyi törvénynek hézagossága betöltessék s büntetlenül sértése jövőre lehetlenilessék. Kik egyébiránt hazafiúi tisztelettel maradiunk a nagyméltóságú magyar királyi vallás és közoktatásügyi miniszter urnák Székes-Fehérvárolt 1873-ik évi november 15 s több napjain tartott közgyűlésünkből. a dunántuii helv. hitv. evangelicus egyházkerület közönsége. Jegyz-ctfe : Pap Gábor m. k. egyházkerületi egyházi főjegyző.