Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1850

1850. május - Oldalszámok - 6

6 aztán e' kérdéses rokonsági vagy sógorsági íz valóságát bebizonyitni, 's az iránt nyilalkozniok kell, mennyire lehet ;»' fennforgó esetben az evang. ágostai és belvét bitvallás elvei szerint a' fölmentesnek helye ? 3. Az illelő egyházi elöljáró helyetles vagy idősb véleményével ellátott folyamodvány azután a' cs. kir. kormánybiztos , vagy polgármester által közvetlenül az illelő cs. k. kerület parancsnokságához intézendő. 4. Ott a' cs. k. ministeri biztosok arra hivatvák , az ezen bizonyítványokkal ellátott házassági fölmentvényért történő folyamodványokat a' beliigyministeriumnak föl terjeszteni, mellytöl a' véghatározat szintazon az ut^n 's módon leérkezend. E' körrendelet mihez tartás végett az egész egyházkerületben kihirdetendő és pontosan megtartandó, a' minthogy a' tanácskozmányon megjelent espereseknek már a' gyűlés helyén több példányokban lemásoltatva , mielőbbi közzététel végett ki is adatott. 12) Olvastatott az oktatás és nevelés ügyében kiadott 's főt. superintendens úrhoz egy részről méltóságos Andreánszky Sándor nr Zólyomi polgári kerüleí főispánja mult évi Nov. 27-dikéről 1073 sz. a. költ német levele kíséretében , inás fejérvári polgári kerület főispáni hivatalától, Komárom megye főnöki hivatala utján mult évi dec. 4-dikén általiéit legfelsőbb k. rendelet illy czím alatt: Grundsátsse für dic -provisorische Organisation dea Vnlcrrichtswcsens in dem Kronlande Ungarn, melly magyar nyelvre is áttéve, 's nyomtatásban kiadva következőleg hangzik.* Magyarhoni koronaországban az oktatási ügy ideiglenes létszeresítésének Alapjai. 1. §. Az álladalom az oktatás és nevelés fölölt telügyelési jogot gyakorol. Ezen joggyakorlat közelebbről ugyan az oktatási és nevelési intézetekre terjeszkedik , mindazáltal a' házi oktatás sincsen abból egészen annyira kizárva, hogy ha a' körülmények megengedik és megkívánják, az álladalom még kényszerítéssel sem hathasson oda s miképen minden gyermek részére annyi oktatást biztosítson, mennyi a' sajátlagi nép- és elemi tanoda körébe tartozik. 2. §. Valamennyi oktatási intézetek köz- és magán intézetekre oszlanak. A' közintézetek, akár mint álladalmiak az álladalom által tartassanak, akár magán, egyházi vagy községi értékekből álljanak för.n, azon jellemmel bírnak, hogy azok olly szerkezetűek, meilyet az álladalom, az oktatás szándéklott eredményének biztosittékául tekint, és hogy ennélfogva az azok által kiadott bizonyítványoknak érvényességet tulajdonít, ha az álladalmi tanodákba, álladalmi szolgálatba lépés, vagy az álladalom által teendő más engedélyek, mellyeknek elnyerése bizonyos tanodai képzettséget előfeltételez, forognak fönn. Az álladalom által vagyonozolt intézetek, álladalmi tanodák mindenkor köztanodák. A' másféle értékekből fennállókat az álladalom köztanodákkúl nyilváníthatja. A' magán tanodáknak megengedtetik, tanítványaikat köztanodáknál próbatétre állítni ki, mi állal ezek álladalmi érvényességű bizonyítványokat kaphatnak. 3. §. A' magántanodák fönnállásuk- és lélszeresittésökre nézve az álladalomtó! függetlenek, javittásuk az állal czélozlatik, hogy melletök az álladalmi tanodák mint példánylanodák állanak fönn. Azonban valamelly magántanoda megnyitását az álladalmi hatóságnak előre be kell jelenteni, 's az megtiltathatik, ha a' válalkozó országlati (politicai) vagy erkölcsi tekintetben nem féddhetetlen, vagy a'tanoda nemének tekintetéből olly csekély képzettségű, hogy annak vezérletére nyilván alkalmatlan. A' tanodának az álladalmi hatóság általi megengedése épen nem foglalja magában az intézet és szerkezete javalását. Ha az álladalmi hatóság felügyelési joga gyakorlatának következtében azt találja, hogy valamelly tanoda azon feladásnak, mellynek megoldását a' közönség irányában magára válalta, meg nem telel, akkor a' közönséget intőleg figyelmezteti; a' tanodát be is zárhatja, ha ez országlati vagy erkölcsi tekintetben veszélyessé válik. A' magán tanodák kötelesek, a' hányszor kivántátik, állapotjokról országismei (statisticai) felvilágosításokat adni, 's a' kormánynak fenntartatik azon joga, mi szerént minden magántanoda szerkezetéről, 's az abban divatozó oktatásról azon módon , meilyet czélra vezetőnek tart, magának meggyőződést szerezhessen. 4. §. Az oktatási ministeriuin alatt álló tanodák a) elemi vagy néptanodák, b) középlanodák, 's ezek közt legfonlosbak a' gymnasinmok (felsőbb tanodák) és a' realtauodák (műtanodák), főtanodák , azaz egyetemek, és teljes ínűtani intézetek (műegyetemek). A' bánya-, erdészeti és gazdasági tanodák, a' kereskedelmi 's iparűzési és földmivelési ministeriumok alatt állanak. 5. §. A' néptanoda kiválólag az ifjúság nevelésére szolgáljon, tehát abban a' vallási oktatás tulnyomósággal bir, 's ennél fogva annak az egyházzal szoros kapcsolatban kell állania; e' végből, a' hol csak lehelő, azt mint egyházközségi ügyet kell tárgyalni. Kívánatos, hogy az egyszersmind országlati (politicai) község ügyeként is tárgyaltalhassék , a' mi ott soha sem járaud nehézséggel, hol az egyházi község az országlatival összeesik, vagy a' hol ez több egyházi községekből áll, mellyek valamennyin ugyan azon egyházhoz tartoznak. Ha az országlali község több egyházak (vallások) egyházi községeiből áll, es a' tanodák az országiad községtől el nem választathatván ? az egyházi községekhez nem kapcsoltathatnak, azon kell lenni, hogy az országlati község a' tanodáknak egyedül gazdasági viszonyaival foglalkodjék, a tanodák belügyei pedig az egyházi községekre bizandók. A' tanodáétól más vallású gyermekeknek azon tanodába járhatását az álladalmi hatóságok nem akadályozhatják. A' néptanodák ápolása, azokra figyelés és azok vezérlete az álladalomriak és egyháznak közös ügye. Tehát az egyházi hatóságok mellé, mellyek a' néptanodát eddig vezérlették, az álladalom részéről tapasztalt tanodai férfiak fognak rendeltetni, kik az iskolai ügynek különösen tanmüvészeti részérc ügyelendnek 's azt úpolandják. 6. §. Gymnasium vagy műtanoda nevét valamelly magántanoda csak akkor viselheti, ha ez minden lényeges pontjaiban ugyanazon szerkezettel bír, melly az álladalmi középtanodáknál szükségesnek találtatik. Ezen lényeges pontokat egyelőre az ausztriai gymnasiumok és műtanodák létszeresíttésének nyomtatott tervezetéből lehet megtudni, melly a

1 gymnasiumi tanhivatali jelöltek vizsgálatáról szóló ideiglenes törvénnyel együtt külön fog nyilvánoságra juttatni. Ezen lényeges szerkezetéhez tartozik különösen az eddigi ugy nevezett bölcsészeti kötelezett évi folyamoknak a' gyinnasiunimal egyesíttése , ugy hogy ez 8 cvi folyamra nevekedik. A' vallási különlét gymnasiumokuál is szabályként áll, a' vallásbeli oktatásra ügyelet és annak vezérlése az egyházi halóságokat az álladalommal egyetértőleg illeti, a' többi oktatásra ügyeletről 's azok vezérletéről az álladalom olly férfiak állal gondoskodik, kik különleges tárgyismerettel és tapasztalattal birnak. Valamelly gymnasiumba más vallású tanítványoknak járni megengedtetik. Vallási egyenjogú gymnasiumok kivétel gyanánt tárgyalandók , mellyekre minden egyes esetben különös igazolás kívántatik. Műtanodáknál is mint gymnasiumokuál vallási oktatás ugyan adatik, azonban a' vallási különlét szabályul olly mértékben nem tekintetik amazok- mint emezeknél. 7. §. Egyetemek vagy műlani intézetek nevét is az oktatási intézetek csak akkor viselhetik , ha szerkezelök az illv nemű álladalmi intézetek szerkezetével a' lényeges pontokban megegyezik.