Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1850

1850. május - Oldalszámok - 7

7 Az egyetemek nem teljeseknek hivatnak , ha mind a' négy divatozó tudomány-szakkal nem bírnak, azonban legalább a' bölcsészeti és a' többiből még egy szakkal , minden esetre kell birniok. A' theologiai (hittani) szakok szerkezete iránt az illető püspökkel egyetértés eszközlendő. 8. §. A' különböző nemzetiségekre viszonyzólag a' tanodákat úgy kell szerkeszteni, hogy az egyes néptörzsök szükségleteire sajátságaikhoz képest lehetségig tekintet legyen. Tehát a' néptanodákbani oktatás , ha a' nemzetiségeknek egy belybeni vegyülete azt részenként leheletlenné nem teszi, anyanyelven adassék. A' középtanodáknál az országban divatozó mindenik nyelv oktatási nyelv is lehet, 's a' mennyire lehetséges, azon nyelv választassék oktatási nyelvül, melly által azon vidékbeli népség szükségletének, mellyben az intézet létezik, leginkább eleget lehet tenni. Ha a' népség vegyes, két nyelv is alkalmazható, olly módon, hogy egyik egy, másik más tantárgyakra nézve oktatási nyelv, vagy pedig a' tanitványok két osztályban oktattatnak. Az egyetemeknek a' nemzetiségek ápolása annyiban feladatuk, a' mennyiben azok segélyével a' tudományos képződés, melly minden más nemű képződésekre visszahatással bir, mindenik nemzeti nyelven is ápolandó. De a' mennyiben az egyetemek első feltétele a' tudományosság, az egyetemi tanárok alkalmazásánál mindenhol a' nemzetiségek szükségletei mellett a' tudomány szükségletének is tekintetbe kell vétetnie. Mind kettőt gyakran csak több oktatási nyelv használata által lehet elérni, minek egyetemnél rendszerént semmi akadály ellent nem áll. 9. §. Jövőben senki sem bocsáttatik a' bölcsészeti, orvosi, vagy jogtani szak egyetembeni tanulására, ki annyi gymnasiumbeli képzettséget nem mutathat, mennyi a' teljes közgymnasiumoknál szereztetik, és senki sem bocsáttatik tudorsági vagy álladalmi szolgálatba lépés végett álladalmi próbatétekre, a' ki valamelly egyetemben bizonyos számú évekig nem tanult. 10. §. Közremunkálás a' köz oktatás és nép tanoda ügy előmozdítására, valamint a' köztanintézelekre felügyelés a' kerületi főbiztos ^kötelességeihez tartozik. Ezekhez ideiglenes tanoda ügyelők adatnak, kik jelenleg a' kerületi főbiztosok utján leveleznek a' felsőbb hatóságokkal 's a' mostani főtanulmányi kerületek megszüntettetnek. 11. §. Jövőre a' ministerium szándékához képest a' különféle tanodákhoz képest különbféle felügyelők lesznek felállitandók, 's választásuknál kiváltképp a' mindennemű tanodákra nézve szükséges külön szakismeretek és tapasztalatok tekintendők, mtllyek azért kivántatnak meg, hogy a' felügyelő a' tanodai szerkezetek részletébe üdvös behatást gyakorolhasson. A' legközelebbi czélokra azonban elegendő lesz, ha olly férfiak választatnak, kik ép országlati érzelemmel, jeliemi hatályossággal, a' tanodai ügy iránt érdekeltséggel, és felsőbb általános képzettséggel bimak. Magától értetik , hogy nem hiányozhatik nálok azon nyelv ismerete, melly a' föntebbi elvek szerént oktatási nyelvül alakul a' rájok bizott vidékben, 's fontos dolog , hogy a' népség hűn maradott részében olly férfiak tétessenek elöljárókul, kik annak bizalmát immár bírják, vagy birandani képesek. 12. §. Ezen felügyelők közelebbi feladata: a) Az eddigi tanodák tisztává tétele tanárok és tanitványok tekintetében. b) Az ollyan tanodák, kivált jogtanodák bezárása, mellyek országlati szempontból veszélyesek, vagy elegendő tanárokkal el nem láttathatnak. c) Uj tanodák felállittása, és létezők alakittása a' föntebb kifejlett elvek szerint. Különös figyelmet érdemel itten az alsóbb műtanodák szerkezete két osztályban, mint az a' nyomtatott tervezetben előadatik, 's mindenütt akadály nélkül behozandó, hol már az úgynevezett negyedik osztály két évi folyammal fönnáll. Egyébbiránt illy műtanodák egyelőre a' néptanodávali eddigi összeköttetésben maradandnak, továbbá különös tekintetbe veendő, melly létező tanodák lesznek netalán az álladalom által egészen, vagy részben átveendők, és ha bár nem álladalmiak is, mellyek lesznek köztanodákká a' fentebb kifejtett értelemben nyilvánittandók. d) Az eddig behozott, vagy bármelly nyelvi kényszer eltávolittása mindennemű tanodákból. e) Pontos országismei adatok megszerzése valamennyi létező köz-és magánodákról, azok szerkezetéről, a' tanárok számáról, tanodai értékökről, alapitványaik- 's fönnállási eszközeikről, stb. 13 §. Általában kétségtelen, hogy Magyarországban a' felsőbb tanintézetek, u. m, gymnasiumok és akadémiák száma aránylag nagy, ellenben legtöbbeknél az oktatás olly tökéletlen és elégtelen volt, hogy azok nem valódi képzettség előmozdittására, hanem országos izgatásokbani káros ügyesség terjesztésére valának képesek. Ezért szükséges, hogy a' gymnasiumok egy része egészen feloszlattasék, vagy egyedül alsóbb műtanodákká alakittassék , más része négy osztályú alsó gymnasiumokra leszállittassék, hogy hasonlóképpen az academiák némellyike a' tökéletlen jogtanulmány megszüntetése mellett az eddigi bölcsészeti tanulmány hozzáadása által nyolcz osztályű teljes gymnasiummá változtattassék, a'jogtanulmányok pedig csak olt tartassanak meg, a' hol bölcsészeti szakot olly-képpen lehetséges azok mellé felállitni, mint az az egyetemeknél szerkczendő, mire leginkább olly helyek lesznek alkalmasok, mellyekben már fenuáll egy felsőbb theologiai tanintézet. Magától értetik, hogy illy esetekben a' jogtani szakot is teljességre vinni, és különösen az ausztriai jog előadásáról is gondoskodni keil , az ezek iránti további beavatások külön tárgyalandók lesznek. 14 §. A' protestáns tanintézetekre nézve kiváltképpen fontos azon kérdés, mellyek lesznek közűlök netalán álladalmi értékből vagyonozandók, melly tekintetben magától értetik , hogy ezeknél a' tanárok alkalmazása is a' kormány lényegs befolyása nélkül meg nem történhetnék. De a' kormány felügyelési joga gyakorlatának minden esetre vaiainennyi inás protestáns gymnasiumoknái is helye leend. E' legfelsőbb kegyelmes rendeletnek, melly az eddig sok részben elhanyagolt, azonban nagy érdekénél 's üdvös voltánál fogva méltán közohajtattá vált népnevelés és tudományos kiképzés szent ügyének előmozdíttására, 's tökélyesbittésére van irányozva, jobbágyi mély tisztelettel hódolni készek vagyunk ugyan, 's hódolunk is , szabad legyen mind azon által alázatos észrevételeinket törvényes őszinteséggel, 's fiúi tiszteletteljes bizalom hangján következőkben kijelentenünk: Az álladalomnak felügyelési joga az oktatás és nevelés ügyére, alaptörvényeinkben, jelesen az 179% 26. t. cz. 5-dik §-ában gyökeredzvén, hol, miután a' protestánsoknak tanodáikat illelő jogaik előadatnak, a' cs. kir.. felségnek az iskolákrai fő felügyelési joga is nyilván megállapíttatik, 's kimondatik ezen szavakban: „Salva Attefalae suac Majeslatis quo ad scholas etiam hasce, Regiae suprcmae inspectionis, uti praemissum est Ct. i. a' 4-dik §-ban) via leyalium regni dicasteriorum exercendae pótestatc", ezen főfeliigyelési .jogot valamint eddig, ngy jövendőre is sertheletlennek ismerjük, és mélyen tiszteljük is, de azonban hisszük és reményijük is, miképp az idézett alaptörvénynek hitfelekezetünk iskolákat illető jogait tárgyazó része is figyelemben és méltánylalban fog maradni. Ennél fogva tisztel-