A Dunamelleki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1940-1942.

1942. november 19.

1942. november 19. — 23—24—25—26. 27 aki a filozófiai tudományokból magántanári habilitációt szerzett a szegedi egyetemen. Tudtommal ő a legelső segédlelkész, aki ezt a tuuományos fokozatot megszerezte. Felsőbaranya panaszkodik, hogy a VIII. osztályos népiskolai látszat-munkát végez. A négy felső osztály növendéke hat hónapig iskolába jár, hat hónapig cselleng s a végén kevesebbet tanul, mint az, aki hat osztályt végzett csak, de becsületes, tíz hónapig tartó tanulással. Az idén is sok áldot konferenciát rendezett presbiterekkel, nőszövetséggel, ifjakkal. A pécsi gyülekezet az idén ünnepelte megszervezésének félszázados jubilumát. Ez a nap egybeesett első lelkipásztorának: Nyáry Pálnak 40 éves lelkészi jubileumával. Gyülekezetet és pásztorát személyesen köszöntöttem s itt emlékezem meg e hegyen épült városnak s Isten szíve szerint való pásztorának az egész magyar reformátusság ébredésében végzett nagy szolgálatáról. A kecskeméti esperesi jelentés csodálkozik azoin, hogy Halas a délvidéki egyházmegyéhez kíván csatlakozni s fájlalja a „tetrapolis" együtteséből való kiválását. Köz-egyházi szempontból Halasra a Délvidéknek nagy szüksége van s Délvidékre is Halasnak. Gimnáziuma, gyülekezeti élete, új, szebb korszakba léphet e kapcsolat révén. Kelebia, ez az alázatost hamupipőke, az idén felhúzhatta az aranycipellőt. A belügyminiszter megváltotta a pénzügyi kormányzattól a Kelebián üresen maradt egyik rendőrségi épületet és azt az ottani református egvházinak juttatta, amelynek nem volt temploma, lelkészlakása, gyülekezeti háza, míg az állam bőkezűségéből az ottani római katolikus egyház már a szervezkedés kezdetén mindezekkel rendelkezett. Most már Kelebiának van imaháza, lelkészének lakása, a gyülekezetnek hajléka, csak a Lélek meg ne fogyatkozzék közötte! Hálás köszönetemet kell kifejeznem a belügyi és a pénzügyi kormányzatnak e nemes cselekedetéért s annak a két férfiúnak, aki a végrehajtásban döntő tényező volt: Szász Lajos pénzügyminiszteri államtitkár úrnak és Szitás Jenő belügyminiszteri osztályfőnök úrnak. Külsösomogy az ifjúsági munka ellanyhulásáról beszél. A kis egyházak segélyezési akciója tovább fejlődik s érezteti áldásos gyümölcseit. Vele kacsolatosan vetődik fel a készpénzből élő városi lelkipásztorok rendkívüli súlyos anyagi helyzete. Ahol a kis gyülekezetek szegény népessége maga is hihetetlenül szenved az általános drágulás miatt, nincs semmi segélyforrás a lelkipásztor javadalmának emelésére. A készpénzfizetés pedig már néhány hónap alatt semmivé válhatik az általános drágulásban. Az első világháború alkalmából az állam a készpénzfizetésből élő városi lelkészeknek külön segélyeket utalt ki. Megfontolás