A Dunamelleki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1940-1942.
1941. november 20.
38 1941. november 20. — 5Balogh Jenő dr. egyházkerületi főgondnok a többi négy egyházkerület megbízásából a következő beszédet mondta: Főtiszteletű és Nagyméltóságú Egyházkerületi Elnökség! Méltóztassanak megbocsátani, hogy e világtörténelmi események közepette és ezekben a komor napokban a püspök úrnak gyarló világi szolgatártsa ékes ünnepi beszéd helyett szándékosan csak néhány töredékes mondatban tesz eleget annak a megtisztelő megbízásnak, amit a megnagyobbodott négy egyházkerülettől kapott. Főtiszteletű Püspök Űr! Mélyen' tisztelt Barátom! Húsz esztendő előtt fiatalkorod ellenére a Dunamellék bérces hazádból naigy feladatok végzésére hívott el. „Mint a róna felett repülő madársereg" gyorsan elszálltak az évek. Annyival inkább gyorsan, szálltak, mert szakadatlan nemes munkában töltötted azokat. Könyvet kellene írni arról, amit Istentől nyert fényes tehet- , ségeiddel az igehirdetésben, az egyházi élet terén, a tudomány több jelentős ágának művelése körül, az irodalom széles mezejéni, a tudományos társaságok termeiben és a törvényhozás munkájában végeztél. Ezenfelül hazai és külföldi gyülekezetekben és öszszejöveteleken szintén sok fontos kötelességet teljesítettél. E két évtizedre visszapillanatvai, elmondhatod: „Eddig megáldott engem az Ür"! Osztályrészedül jutót sokféle megtiszteltetés és osztatlan elismerés és az is, hogy zavartalanul továbbvihetted a vezetést előttünk, világiak előtt is. Isten jóvoltából részesülhettél még két nagy áldásban: a családi élet boldogságában és azoknak a történelmi eseményeknek az átélésében, amelyek visszahozták szülőföldedet, több olyan várost, főiskolát, intézetet és tájékot, amelyekhez gyermek -s fiatalkorodnak első édes emlékei fűznek. Mekkora öröm számomra, hogy ebben az üdvözlésben először fejezik ki Irántad érzett ragaszkodásukat és nagyrabecsülésüket nemcsak a hazatért felvidéki területsávnak, a Kárpátaljának, a Bácskának és a baranyai háromszögnek reformátusai, hanem hogy megszólaltathatom Előtted Erdély északi része, a mindnyájunk szívéhez olyan közelálló Székelyföld és egyúttal Bánffyhunyad és környékének hangját is. Amikor négy egyházkerület reformátusai nevében megköszönöm szakadatlan és a magyar művelődés történelmében évszázadokra emlékezetes munkásságodat, kérünk, vezess tovább nemcsak abbain az arasznyi időben, amely számomra még hátra van, de (bizonyára nyomdokodbalépők nevében is beszélhetek), a magyar reformátusság milliói ezentúl is ezekkel az érzésekkel fognak Feléd fordulni és hűséges ragaszkodással mennek Utánad. Egyik legutóbbi felszólalásodban, népes gyüelkezet előtt v
