A Dunamelleki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1940-1942.
1941. november 20.
1941. november 20. — 5. 17 református ifjúsági egyesületet, fiút és leányt egyaránt, tudván azt, hogy az ilyen formális szervezés nem pótolja ugyan a lényeget, de ha hiányzik, a lényeg kifejlődésének magy akadálya lehet. Újra kérem és buzdítom az egyházmegyéket, törekedjenek arra,, hogy az egyházközségi és egyházmegyei ifjúsági szervezet fiúk és leányok között egyaránt kialakuljon és megerősödjék. Itt van a legfőbb ideje annak, hogy a nőegyesületi munkáinak az utolsó formába öntő mozdulatait is megtegyük. Az elmúlt esztendő megint kiváló bizonyítékkal szolgált artra, hogy ahol szervezett női munka van, milyen könnyű az egyházi közvéleményt jóirányba terelni és a hívek áldozatkészségét, vagy cselekvőképességét felfokozni. Az, hogy a Dunamellék országos gyűjtések terén előljár, pedig távolról sem a legjobb módú rétege a magyar kálvinizmusnak, az, hogy az elmúlt esztendő elemi csapásadnál olyan tetemes segítséggel támogathatta a rászorultakat: az illető gyülekezetekben, vagy az egyházmegyékben működő asszonyköröknek köszönhető elsősorban. Legfőbb ideje volna, hogy a dunamelléki asszonykörök egy szervezett táborrá alakulva, átvegyenek egy nagy, messzire látszó vállalkozást s azt szolgálva általa maiguk is megerősödjenek. Még mindig nem érez a Dunamellék elég felelősséget a Filadelfia diakonisszaház iránt. Szolgálatait igénybevesszük — két annyi testvért is tudnánk foglalkoztatni — de azt nem akarjuk belátni, hogy diakonissza anyaházat és intézményeit több mint félmilliós költségvetéssel nem lehet csak a diakonisszák ingyen munkájából tartani el. Az áldozatkészségnek itt egészen új forrásait kell felfakasztani. — Ki kell emelnem az Evangéliumi Munkásszövetség szép indulását, azt a rendkívüli munkát, amelyet életrekeltésében Muraközy Gyula végez és azt a sok nagyszerű lehetőséget, ami a mozgalom előtt megnyílik. Csak ne érje az a; szomorú végzet, ami magyar Kálviniában a legtöbb kezdeményezést: mikor már megerősödnék,, jön egy másik mozgalom, amely ,ai progiramm 90%-áhaz 10% újat csatolva, megosztja a támogatást s meghasonlást támaszt az egész munkamezőn. Az iskolafenntartás terhei az idei évvel is fokozódtak, főképen a 7. és 8. osztály felállításával és a tanítói és a tanári fizetéseknek egyenként csekély, de a fenntartóra nézve lényeges emelkedésével. Hirtelen fenyegetni kezd ai tanár- & tanítóhiány. Tanítóink egy része szinte lelkendezve megy át az államhoz,, holott a természetes az volna, hogy nálunk érezze jobban magát. A nagy tanítóhiány miaitt megállították a tanítóképzés reformjának végrehajtását s ez gz állapot egy csomó kényelmetlenséget idézett elő. Mi ugyan megúsztuk egyelőre, nem lehet tudni meddig. Missziói és iskolai munkánkat közösem érdekli ai leventeképzés átszervezése. Az egyetemes konvent a napokban adja k? alaposan megfontolt elvi álláspontjából következő részletes fel- 2