A Dunamelleki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1939.

1939. november 23.

1939. november 23. — 31—32—33—34—35. 59 kiegészítés útján rendezze a lelkészi díjlevelet. A bonyhádi presbitérium előtt szóba került az eddig Hidas által fizetett 140 P összeg fizetése s erre nézve a presbitérium 1939. évi október hó 15-én tartott gyűlése úgy határozott, hogy a szóban lévő 140 P fizetését a maga részéről nem vállalja, mert ez az összeg Hidas leányegyház részéről mindaddig jár, amíg az más forrásból nem fedeztetik. Lombos Alfréd az egyházmegyei határozatot megfellebbezte. Egyházkerületi közgyűlés felkéri a vallás- és közoktatásügyi minisztériumot a bonyhádi lelkészi kongrua felülvizsgálására s esetleges revíziójára. 67. A budapesti Bciár Madas leánynevelő intézetnek az 1907. június 15-én megkötött szerződés alapján fenntartója a dunamelléki egyházkerület és a budapesti egyházközség volt. A jogviszonyt fenti szerződés határozta meg. A budapesti egyházközségnek egyházmegyévé alakulása következtében beállott változás miatt a Baár Madas leánynevelő intézet fenntartására nézve újabb megállapodás vált szükségessé. A budapesti egyházközség jogutóda a budapesti egyházmegye lett s így az újabb megállapodás a dunamelléki egyházkerület és a budapesti egyházmegye között jött létre. A megállapodás röviden feltárja a leánynevelő intézet keletkezését és az előző szerződés lényegét. Az újabb megállapodás 1. pontja kijelenti, hogy a budapesti egyházmegye a Lorántffy Zsuzsanna-út 3. sz. alatti telek megszerzésével a Baár János-féle adománynak a háborús összeomlás után megmaradt teljes értékét az adományozó akaratának megfelelőleg az intézet céljaira fordította, a dunamelléki egyházkerület pedig kötelezi magát arra, hogy a Madas Károly-féle hagyaték évi tiszta jövedelmének fele részét ezentúl is az intézet céljaira fordítja. A II. pont megállapítja, hogy az intézeti székház a budapesti egyházmegye tulajdona, amelyet bérfizetés mellett az intézet használatába enged át olykép, hogyha az intézetnek tiszta jövedelme nincs, a bérösszeget az intézetnek segélyképen adja. Ha pedig van tiszta jövedelme, akkor a bérösszeget köteles az egyházmegye az intézet építési költségének törlesztésére fordítani s ha az intézet tiszta jövedelme meghaladná a bérösszeget, az egyházmegye köteles a bérösszegen felüli részletet is elsősorban a kölcsön törlesztésére s az intézet fenntartására s ha ezekre nem szükséges, az intézet továbbfejlesztésére fordítani. A III. pont szerint az építkezés előtt szerzett leltári vagyon az eredeti szerződés és későbbi megállapodás szerinti arányban fenntartók közös tulajdona, az építkezés óta szerzett leltári vagyon pedig a budapesti egyházmegye tulajdonát képezi. A IV. pont a szervezeti szabályzat érvényességét tárgyalja, az V. pontban az egyházkerület kijelenti, hogy a Madas Károly-féle hagyaték évi tiszta jövedelmének fele részén túl semmivel sem já-