A Dunamelleki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1939.
1939. november 23.
110 1939. november 24. — 142/a. ságra lépőket külön úrvacsoráztatja. Semmiképen nem tekinthető előkészítésnek az, ami „egy lelkipásztori intőszóból áll, vagy a hitvesi eskü komolyságára való figyelmeztetés". A felnőttek közötti munkában láthatóan megmozdult a női tábor. A vértesaljai egyházmegyében már az elmúlt évben megalakult. Ez évben tovább dolgozott igen erőteljesen. Bátori'Sigray Istvánné elnök vezetése alatt tartott több körzeti konferenciát. A solti egyházmegyében az egyházmegyei női tábor konferenciáját és közgyűlését április 14-én tartották 570 résztvevővel, a női tábor elnöke lett Szabó Balázsné. A pestkörnyéki egyházmegye női tábora hatalmas konferenciát tartott Budapesten. A munka annyira elő van készítve mindenütt, hogy most már fel kell szólítani az összes egyházmegyéket, ahol még a női tábor szervezetileg kiépítve nincsen, ennek a munkának elvégzésére. A jövő egyházkerületi gyűlésen már a kerületi női bizottság tarthatja tanácskozását. A felnőttek közti munkában a férfiakra irányuló szolgálat lassabban és úgy látszik nehezebben halad. A bibliaórákon 7 egyházmegye jelentéséből összefoglalva 1704 férfi és 5356 nő jelent meg. Ügy látszik, a férfi munka a presbiterek számára tartandó bibliakör, a missziói munkák fellegvára, amelyet legkésőbben és legnagyobb küzdelemmel lehet bevenni. Mégis a református egyházi megújhodás akkor lesz teljes, ha imádkozó és bibliás családfők értik meg az egyetemes papság parancsát. Nem jelenti ez azt, hogy itt-ott a kevesebb férfi erőteljesen ne vette volna ki részét a gyülekezti munkából. Családlátogatás, perselygondozás, templomkerülők felkeresése, szeretetmunka, ujságterjesztés, szórvány- és tanyagondozás, kórházmisszió, előadások tartása, konfirmándusok látogatása mind áldott alkalmak voltak. A lelkipásztori vezetésnek egyik legnagyobb feladata a gyülekezet tagjainak foglalkoztatása. A különböző munkaágakat azonban tisztázni kell. Akármennyire örvendetes, hogy családlátogatást 310 helyről jelentenek, házi istentiszteletet pedig 107 helyről, mégis nagy szükség volna arra, hogy egy-egy családlátogatásnak, vagy egy házi istentiszteletnek a lefolyását, lelki tartalmát, módszerét lelkipásztori találkozókon megbeszéljük, még inkább arra, hogy ennek a missziói szolgálatnak alapelveit és gyakorlati kivitelét a Belmissziói Útmutató ismertesse. Az újabb munkaágak mellett nem volna szabad a régi szép és áldott szolgálatokat sem elhagyni. Fel kell hívnunk az egyházmegyék figyelmét arra, hogy a bűnbánati úrvacsora előkészítő istentiszteletek mindenütt tartassanak meg s ne engedjék meg, hogy ezen a ponton a mult és a jelen közöt szakadás álljon be. Az iratterjesztés maga nem haladt előre általában az egy„ házkerületben. Ellenben annál inkább látszik az a törekvés, hogy a gyülekezeti lapok helyett egyházmegyei, vagy nagyobb sajtószervek alakítsák ki egy-egy lelki tájék egységesebb gondolko-
