A Dunamelleki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1938.

1938. november 17.

1938. november 17. — 60—61—62—63. 17 kitűnő tanulókká válnak azok, akiket csak kölöncként hurcolt tovább a gimnázium, mert olyan dolgokra tanítják őket, amelyek mindennél jobban érdeklik. A mi egyházkerületünknek is meg kell szívlelnie ezt a tapasztalást, s ha már az egyetemes konvent nem tud egy általános iskolapolitikát keresztülvinni, mi a Danamelléken igyekezzünk különböző iskolafajokkal minden szükségletet kielégíteni és a reánk bízott nemzedéket minél több oldalú nevelésben részesíteni. Ezért örülök annak, hogy Kecskemét feladta a leánygimnáziumi törekvéseket, líceummá alakult át, s képzőjével együtt egységes leánynevelő intézetet alkot. Ettől az iskolától nagyon sokat várok. Azt, hogy a Dunamellék református társadalmának azt a részét, amelynek igényeit a Baár-Madas nem tudja kielégíteni, mert a szülők nem tudják a Baár-Madas igényeit kielégíteni, gyakorlatiasabb, olcsóbb és mégis a legmagasabbrendű pályára nevelje: művelt magyar anyákká és hitvesekké. Nem tudom kifejezni, mennyire megnyugtató reám nézve, hogy a dunamelléki iskolaügyet Imre Sándor tartja a kezében. Belmisszió. Ha valaki összehasonlítja a Dunamelléki Egyházkerület mostani jegyzőkönyveit egy negyedszázaddal előbbiekkel, elcsodálkozik, mekkora helyet tölt be az egyház életében a missziói munkának öntudatos szervezése, irányítása és fejlesztése. Amint végig nézem a jelentéseket, megállapítom, hogy először a gyülekezeti munka módszerben és eredményben egyre fejlődik és izmosodik, megállapítom azt, hogy a legtöbb gyülekezetben rendszeresen folyik a specializált pásztori munka. Vasárnapi és bibliai iskolákkal a gyermekekhez férkőznek, fiú- és leányifjúsági egyesületekkel a jövendő gyülekezetet szervezik; női táborokkal és férfikörökkel a templomon kívüli egyházépítés kollektív feladatát végzik el. Lelkipásztori és presbiteri konferenciákkal, másutt gyülekezeti munkások képzésével gondoskodnak öntudatos vezetőkről. Mind e munkák közül kiemelem a leányegyesületek megszervezésének szükségét. Az egyetemes konvent kimondta, hogy a református leányegyesületeket épúgy megszervezzék, ahogy a keresztyén ifjúsági egyesületek keretén belül a református ifjúsági munka meg van szervezve. E célra ifjúsági titkárt választott, akinek feladata a meglevő egyesületek bekapcsolása, az előkészítő munka megindítása, s ahol megérett rá a helyzet, új egyesületek megszervezése. Kérem az egyházmegyéket, esperes urakat és belmissziói előadókat, legyenek minél teljesebb mértékben segítségére, s az ő szolgálatától függetlenül, saját hatáskörükben vigyék végbe a szervezésnek és átszervezésnek ezt a munkáját a Belmissziói Útmutatóban kifejezett irányelvek szerint. Nem végezhetem a belmisszióról való beszámolásomat anél2