A Dunamelleki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1938.

1938. november 17.

16 1938. november 17. _ 11. zabb lelkű, nemesebb gondolkozású, tisztább etikájú, buzgóbb és evangéliumi!)]) embert a magyar közéletben nehezen találnánk. Tanúságot teszek arról a páratlan önzetlenségről, hűségről, bátorságról, erkölcsi függetlenségről és lelki nemességről, amellyel ő e tisztet betöltötte. Végül kifejezem azt a reménységemet, hogy Lázár Andor kecskeméti egyházmegyei gondnok, megválva az igazságügy miniszteri székből, ahol olyan nagy értékű munkát és példaadó szolgálatot végzett, felszabaduló erejét és idejét annak az egyháznak szolgálatára szenteli, mely őt meleg szeretettel, őszinte nagyrabecsüléssel veszi körül és követi. Bizalommal köszöntjük Imréclij Béla kormányát. Soha még kormányelnök nagyobb feladatok előtt nem állott, mint ő a legutóbbi időben. Képességei rendkívüliek, éppen úgy, mint a kor igényei vele szemben. Mi mindig mögötte állunk, míg a keresztyén és nemzeti megújulás feladatát úgy végzi, hogy a nemzeti eszme tartalmából nem vész el az emberi egyetemesség és a keresztyén eszme egyetemes tartalmából nem vész el az evangéliumi protestántizinus és kálvinizmus különös missziója. Nagy bizalommal, régi szeretettel köszöntjük Teleki Pál gróf kultuszminisztert, akinek gazdag egyéniségében történlemi osztályának öröksége, az igazi tudós életművének aranysúlyával egyesül s a nemzetnevelő szent nyugtalansága a modern magyar államférfiú és kultúrpolitikus tiszta és nagyvonalú programmjában tárgyiasul. Szívből üdvözöljük az államtitkári székben Zsindely Ferencet, ősi, dunántúli református család sarját, tiszta fejű, bölcs, hű és bátor embert, aki rövid idő alatt nemcsak megnyerte, hanem meg is szolgálta a magyar református egyház nagyrabecsülését és bizalmát. Az egyházkerületi közgyűlés előtt fekszik, e jelentésnek is kiegészítő részét teszi mindaz a részletes beszámoló, amely iskolaügyünk, missziói munkánk, közigazgatásunk és gazdasági helyzetünk kiemelkedő eseményeiről ad részletes és hű képet. Ezek közül én egy néhány kérdést itt is kiemelek. Iskolaügy. A magyar iskolaügy átszervezésében minket leginkább a gyakorlati középiskolák létesítése érdekel. Középiskolai oktatásunk ügye még mindig nem nyert végleges megoldást. Vidéki városainkban egyre-másra szervezett gimnáziumok céljukat nem érték el, mert vagy feleslegesen sok embert zúdítottak főiskolai pályára, s növelték az értelmiségi pályán a inunkanéküliséget, vagy pedig elriasztották és távoltartották az illető község földmíves, iparos és kereskedő ifjúságát a továbbképzéstől, mert latin és görög nyelv tanulását kívánták meg tőlük, ahelyett, hogy olyan ismeretekre tanították volna, amelyeknek gyakorlati hasznát veszik. Most azt tapasztaljuk, hogy a mezőgazdasági középiskolában