A Dunamelleki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1937.
1937. november 18.
1937. november 18. — 107. 79 Három egyházmegye kívánja ezenkívül a reverzális törvény eltörlését; egy az 1895. évi XLIII. t.-c. rendelkezéseinek az államhatalom részéről való kikényszerítését. Az egyes egyházmegyék felfogásai között tehát — a soltit kivéve — a fegyelmezés kérdése, továbbá annak mérve és módja tekin1 tetében nincs lényeges különbség. Az egyházközségek határozatai között már nagyobb eltéréseik mutatkoznak, még pedig nemcsak a felfogás mikéntje, hanem az egyes Egyházközségek által alkalmazott eljárás tekintetében is. Vannak egyházközségek, amelyek a legszigorúbb büntetést, a gyülekezetből való kirekesztést javasolják. Ezzel szemben néhány egyházközség nem kíván a reverzális kérdésében semmi új rendszabályt. Igaz, hogy itt az indokolás a legtöbb esetben nagyon is érthető. így pl. Gyömrő és Bicske indokolása, ahol a házasságkötéseknek állandó figyelemmel kísérése és a gyülekezeti közszellem kiépítése lehetővé tette, hogy a reve rzáfti sok adásának túlnyomó többsége javunkra történik. A gyülekezetek nagy része szükségesnek tartja szigorú fegyelmi rendszabály alkalmazását, de a maguk részéről nem óhajtanak javas1 latot tenni; a többség a fegyelmi büntetéseket fiis felsorolja. Néhány gyülekezetben (Ókécske, Gödöllő) évék óta alkalmazzák az úrvacsorától való eltiltást és a jó eredményt ennek tulajdonítják. Még megemlítendő, hogy egy rész a preventív intézkedéstől többet vár, mint a szigorú fegyelmi rendszabálytól, de mind a kettőt alkalmazni kívánja. Vannak olyanok is, amelyek csak az egyiket, vagy csak a másikat tratjálk egyedül eredményrevezetőnek, de még a legszigorúbb rendszabályokat kívánók határozataiból is kicsendül az a kívánság, hogy ezek a szabályok az evangélium elveivel is megegyezők legyenek. Egységes közvélemény kialakítását és egyöntetű intézkedések megtételét csaknem valamennyi egyházközség hangsúlyozza. Az egyházkerületi közgyűlés az egyházközségek és az azok meghallgatásával alkotott egyházmegyei határozatokat, valamint a zsinatelőkészítő bizottság javaslatait behatóan tárgyalva és mérlegelve, a következőkben körvonalozza a reverzális kérdésében való álláspontját: A közgyűlés meg van róla győződve, hogy a reverzális harc legtermészetesebben és legmegnyugtatóbban úgy volna megoldható, hogy iha a gyermekeik vallásának a kérdése az 1868. évi LIII. t.-c.-ben foglalt sexus 'sequitur sexum elve alapján újra szabályoztatnék. A megoldásnak ez a módja nemcsak azért kívánatos, mert alkalmas a mai tűrhetetlen, csaknem elfajult állapotok orvoslására, hanem azért is, mert a történelmi jogfejlődés kívánalmainak is megfelel,
