A Dunamelleki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1937.
1937. november 18.
80 1937. november 18. — 97—98—99—100. Az 1894. évi XXXII. t.-c.-kel teremtett állapotról az 18ö8-ikira való visszameneíel ntin visszafejlődést, hanem előrehaladást jelent, mert köztudomású, hogy míg az 1868. évi LIII. t.-c. a régi százados harc befejezését képezte és amellett egyenlő mértékkel mérte, addig az 1894. törvény „egy felekezetnek kedvezett és a régi harc kitörésére veze1 tett. Épen azért helyesli az Országos Presbiteri Szövetségnek 1937 augusztus 29-i székesfehérvári kongresszuséin el-> fogadott s alább az 1. pontban közölt határozatát az 1868. évi LII). t.-c. 1. szakaszában foglalt rendelkezés visszaállítá-' sára vonatkozólag. Ha a törvény, vagy az áriamhatalom bennünket meg nem véd, akkor a magát létérdekében megtámadottnak méltán érzett egyházunk kényszerítve érzi magát arra, hogy a ráerőszakolt harcban magára hagyatva, az önvédelem jogán olyan eszközökhöz folyamodjék, amelyek a másik vallásfelekezet által alkalmazott módszerekkél lehetőleg egyenértékűek, és amelyek alkalmasak arra, hogy „szent örökségének drága birtokállományát" csorbítatlanul megőrizzék és megvédelmezzék. Az adott helyzetben mást nem tehetünk. De meg va j gyünk győződve afelől is, hogy követendő eljárásunk, a reverzáMs harc megszüntetésére irányuló törvényhozási intézkedés megtételét siettetni fogja. Nem tűrhetünk tovább és nem nézhetjük tétlenül, hogy gyülekezeteink tájékozatlanul maradjanak ezentúl is afelől, hogy mi az egyetemes egyház felfogása a reverzális kérdésben. A viszonyok gyors, határozott, egységes és szigorú intézkedéseket követelnek, olyanokat, amelyekkel erőt nyújtunk gyülekezeteinknek és híveinknek arra az esetre, ha az önvédelmi harcot még tovább is folytatniok kell. Az egyházkerületi közgyűlés ezeknek megfelelően kimondja a következőket: 1. A Codex Juris Canonicinek Magyarországon 1918ben történt életbeléptetésével megindult reverzális harc a felekezeti és társadalmi békét beláthatatlan veszéllyel fenyegeti, amely már magára az állami közrendre is káros, szükséges tehát mindenekelőtt ennek államhatalmi úton való megszüntetése. Ennek pedig, miként azt az Országos Presbiteri Szövetség 1937 augusztus 29-i székesfehérválri kongresszusa is kimondotta osztatlan egyetértéssel elfogadott ünnepi hatá'rozatáíban, legtermészetesebb megoldási módja a reverzális lehetőségét tartalmazó 1894. évi XXXII. t.-c. vonatkozó rendelkezésének eltörlésével az 1868. évi LIII. t.-c. 12. §-ában foglalt rendelkezésnek a visszaállítása, mely szerint: a vegyesházasságból származó gyermekek közül a fiúk az atya, a leányok az anya vallását követik és ezzel ellenkező bármely szerződés vagy megegyezés érvénytelen.
