A Dunamelleki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1937.
1937. november 18.
78 1937. november 18. — 97—98—99—100. 4. Törökbálint, 5. Csillaghegy, 6. Pilisvörösvár, 7. Pesthidegkút. 4. A szervezés végrehajtásiára kiküldi dr. Kováts J. István egyházkerületi főjegyzőt és dr. Benedek Zsolt egyházmegyei gondnokot, hogy ihívják össze az új egyházmegye anyaegyházközségeinek az egyházi I. t.-c. 107. §. e, f, g) pontjában meghatározott képviselőit, tárgyalják le az új egyházmegye szervezési szabályzatának a betöltendő egyházmegyei szervezési szabályzatának a betöltendő egyházmegyei tisztségekre vonatkozó részét. Ezt a megállapodást a pesti egyházmegye és az egyházkerület elnöksége elé kell terjesztni jóváihagyás végett. Ennek megtörténte után a két kerületi kiküldött elrendeli és lefolytatja a választást. A megválasztott új egyházmegyei elnökség összehívja az egyházmegye alakuló közgyűlését, amely a tisztviselőket szabályszerűen beiktatja és az új egyházmegye szervezetű szabályzatát, valamint a tanácskozási és ügyrendet elkészíti és a legközelebb tartandó egyházkerületi közgyűlés elé terjeszti. A szétválás időpontja 1939. január l-ben állapíttatik meg úgy, hogy a két egyházmegye a maga külön életét ekkor kezdi meg. 108. Tárgyaltattak az egyházmegyéknek az egyházközségek meghallgatásával készített határozatai és* a zsinatelőkészítő bizottság javaslatai a kárunkra reverzálist adó egyháztagokkal szemben követendő eljárás tárgyában. Az egyházmegyék a külsősomogyi egyházmegye kivételével határozataikat beterjesztették. A budapesti egyházmegye e tárgyban nem hozott ugyan külön határozatot, hanem hivatkozva régi állásfoglalására, a presbitériumok határozatait terjesztette fel. A felterjesztett egyházmegyei határozatok közül egy, a solti egyházmegye megelégszik azzal, hogy az 1868:LIII. t.-c. vonatkozó rendelkezése: a sexus sequitur sexum elve visszaóllíttassék. A többi egyházmegye azonban a kárunkra reverzálist adó egyháztagokkal szemben fegyelmi úton való rendszabályok alkalmazását tartja szükségesnek. Kettő, nevezetesen a vértesaljai és a kecskeméti egyházmegye nem állapítja ugyan meg, hogy mi legyen a büntetés, de a fegyelmi úton való büntetés magában foglalja a hithűségbe ütköző vétséggel szemben az Egyházi Törvényekben megállapított büntetési nemek bármelyikét. A pesti egyházmegye az úrvacsoráítól való eltiltást jogosultnak, a tolnamegyei egyházmegye szükségesnek tartja. Viszont a felsőbaranyai egyházmegye nem elégszik meg az úrvacsoráítól való eltiltással sem, hanem azt kívánja, hogy a temetés alkalmával a legegyszerűbb temetési liturgia alkalmaztassék.