A Dunamelleki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1937.

1937. november 18.

78 1937. november 18. — 97—98—99—100. 4. Törökbálint, 5. Csillaghegy, 6. Pilisvörösvár, 7. Pesthidegkút. 4. A szervezés végrehajtásiára kiküldi dr. Kováts J. Ist­ván egyházkerületi főjegyzőt és dr. Benedek Zsolt egyházme­gyei gondnokot, hogy ihívják össze az új egyházmegye anya­egyházközségeinek az egyházi I. t.-c. 107. §. e, f, g) pontjá­ban meghatározott képviselőit, tárgyalják le az új egyház­megye szervezési szabályzatának a betöltendő egyházmegyei szervezési szabályzatának a betöltendő egyházmegyei tisztsé­gekre vonatkozó részét. Ezt a megállapodást a pesti egyház­megye és az egyházkerület elnöksége elé kell terjesztni jóvái­hagyás végett. Ennek megtörténte után a két kerületi kikül­dött elrendeli és lefolytatja a választást. A megválasztott új egyházmegyei elnökség összehívja az egyházmegye alakuló közgyűlését, amely a tisztviselőket szabályszerűen beiktatja és az új egyházmegye szervezetű szabályzatát, valamint a ta­nácskozási és ügyrendet elkészíti és a legközelebb tartandó egyházkerületi közgyűlés elé terjeszti. A szétválás időpontja 1939. január l-ben állapíttatik meg úgy, hogy a két egyházmegye a maga külön életét ekkor kezdi meg. 108. Tárgyaltattak az egyházmegyéknek az egyházközségek meghallgatásával készített határozatai és* a zsinatelőkészítő bizottság javaslatai a kárunkra reverzálist adó egyháztagokkal szemben köve­tendő eljárás tárgyában. Az egyházmegyék a külsősomogyi egyházmegye kivételével ha­tározataikat beterjesztették. A budapesti egyházmegye e tárgyban nem hozott ugyan külön határozatot, hanem hivatkozva régi állásfoglalására, a presbitériumok határozatait terjesztette fel. A felterjesztett egyházmegyei határozatok közül egy, a solti egyházmegye megelégszik azzal, hogy az 1868:LIII. t.-c. vonatkozó rendelkezése: a sexus sequitur sexum elve visszaóllíttassék. A többi egyházmegye azonban a kárunkra reverzálist adó egy­háztagokkal szemben fegyelmi úton való rendszabályok alkalmazását tartja szükségesnek. Kettő, nevezetesen a vértesaljai és a kecskeméti egyházmegye nem állapítja ugyan meg, hogy mi legyen a büntetés, de a fegyelmi úton való büntetés magában foglalja a hithűségbe üt­köző vétséggel szemben az Egyházi Törvényekben megállapított bün­tetési nemek bármelyikét. A pesti egyházmegye az úrvacsoráítól való eltiltást jogosultnak, a tolnamegyei egyházmegye szükségesnek tartja. Viszont a felsőba­ranyai egyházmegye nem elégszik meg az úrvacsoráítól való eltiltás­sal sem, hanem azt kívánja, hogy a temetés alkalmával a legegysze­rűbb temetési liturgia alkalmaztassék.

Next

/
Thumbnails
Contents