A Dunamelleki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1934-1936.

1936. november 19.

192* lenül olyan tények, hírek, művészi elgondolások leplébe öltözött üz­leti, irodalmi vállalkozások ostromolják társadalmunkat, amelyek a családi élet szépségében, az egymásért való szolgálatnak örömében való hitet szüntelenül pusztítják. Művészi cégjegyzés az erköicsrontó irodalmi müvek, „csak felnőtteknek" jelzés alatt pedig pornográf, a fiatalság lelkét megmérgező újságok terjednek el. Színházi darabok­ban gyakran gúnyolták ki az anyaságot az elmúlt években is Buda­pesten. Az egyke-bizottság épen a lelkiismereti művészeti és szólás­szabadság érdekében emeli fel szavát minden szabadosság ellen, a szabadsággal való minden visszaélés ellen és sürgeti olyan sajtótör­vény hozatalát, amely eltiltja a napisajtónk egyrészének azt az üzleti fogasát, amelyei szerencsétien és összetört családi életek belső tit­kait szenzációképen tárja a közönség elé, amellyel minden sexuális vonatkozást kiszínezve alacsonyodik le a tömegösztönök szolgála­tára. Sürgeti az egyke-bizottság a törvényhozást, hogy a művészi al­kotások szabadsága érdekében a pornográf, nyilvánvalólag erkölcs­rontó üzleti célból kiadott sajtótermékek megjelenését megszüntesse. Küzdelem a prostitúció ellen. Az egyke-bizottság a családi élet pusztulását, a szaporodás csökkenését, a társadalmi morál hanyatlását fájdalmasan szemléli épen a nyílt és a burkolt prostitúció pusztító hatásaiban. Mivel pedig a prostitúciónak egyik ősrégi oka a nyomor, fel kell hívni a figyelmet általában arra az állapotra, amelyben jelenleg különösképen a fővá­rosi tanoncfiúk és tanoncleányok élnek. A tanoncleányoknak egy nagyrésze olyan sorsban tengődik, amely szakadatlanul vonzza a nyílt, de legtöbbször a titkos prostitúció felé őket. A hathatós társa­dalmi propaganda szükségessége mellett felhívja a figyelmet arra, hogy a Büntetőtörvénykönyv 236. §-a a leányok védett korhatárát a 14 életévben állapítja meg. A védett korhatár legalább 16 esztendőig való felemelése volna szükséges. Hasonlóképen a 43., 47. §§-ai a Büntetőnovellának, amelyek a kerítésről szólnak, oda volnának módo­sítandók, hogy a kerítés necsak olyan nők elkerítésére vonatkozzék, akik 20-ik életévüket még nem töltötték be, hanem a kerítést minden életkorban büntetni kellene. Nagyon sürgősen szükség volna olyan Magdalénumok felállítására, amelyek egyházi jellegűek volnának és amelyeknek fenntartása az állam és az illető felekezet közös szerző­désével volna biztosítandó. Mindezeken az intézkedéseken felül a három legfontosabb és legnagyobb teendő volna: a földbirtokreform, a tanyavilág életének rendezése lelki, szociális, közegészségügyi, gazdasági szempontból és végül olyan társadalmi berendezkedés felé való elindulás, amelyben a társadalom alapjául a legalább három gyermekes család tekintetik. Földbirtokreform. Mindazokat az érveket, amelyek népszaporodás szempontjából a földbirtokreform mellett szólnak, az egyke-bizottság nem tartja

Next

/
Thumbnails
Contents