A Dunamelleki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1934-1936.

1936. november 19.

193 szükségesnek felsorolni, mert készülő állami akciók is elismerik azok nagyrészének megokolt és alapos voltát. Az egyke-bizottság elfo­gadja, mint a probléma egy részének megvilágítását, azt a tételt, hogy a gyermek megszületik ott, ahol már kiskorában a család ter­melő munkájának részesévé válik és a gyermekáldás megfogyatkozik ott, ahol a gyermek csak mint fogyasztó szerepel. Kétségtelen- az, hogy az anyagi okok, a gazdasági viszonyok erősen belejátszanak a népszaporodás különböző változásaiba. Rá kell azonban mutatni arra is, hogy tisztán ebből a szempontból nem magyarázható meg a gyermekszületések növekedése vagy fogyása. Nem magyarázható meg pl. a középosztály egykéje, illetve az a tény, hogy a magyar közép­osztály számos családjában az anyagi jólét mellett nincsen gyermek, viszont anyagilag küzködő családokban, ahol a lelkierők és a vallási parancsok erőteljesebbek, örömmel fogadják a gyermeket. A gyer­mekszaporodás általában véve nagy lehet a nincstelen néprétegnél. Világosan megállapítható, hogy pl. az analfabétizmussal egyenes arányban van a gyermekszaporaság, épen úgy, mint a gyermek ha­landósága is. Az az értékes gyermekszaporodás azonban, amelyet nem öntudatlan ösztönök, szinte állati sorban levő néprétegek mutat­nak fel, hanem, amelyet öntudatos, a gyermeket értékelni tudó, a gyermekért felelősséget hordozó családok hívnak elő. Ezért a nép­szaporodas szempontjából is a biztos anyagi alapokon álló kisexisz­tenciák teremtése és segítése egyik legfontosabb nemzeti feladat. A baranyai egykekérdésnek gyökerei gazdasági alapokra nyúl­nak vissza. A jobbágyságból új gazdasági rendbe átlépő falvak szá­mára egyszerre elzáratott a fejlődés lehetősége. Legújabb kutatások világosan mutatják a baranyai nép védekezését, kísérletezését, hogy levegőtlen életéből kiszabaduljon. Az élet, a szerzés lehetősége szűnt meg a számára és a gazdasági viszonyokból morált alakított ki, amelyik most már lelkileg hat vissza a falvakra, amelyik új erkölcsi kódexet tett törvénnyé, amelyik szerint a többgyermekes asszony a parázna és a megvetni való és az egy-gyermekes az erkölcsös. Pusz­tuló magyar falvak déli végvárai a magyarságnak emberileg már alig menthetők meg, mégis sürgetnünk kell azokat az állami intézkedése­ket is, amelyék a számukra a terjedésnek, a fejlődésnek lehetőségét megnyitják. Az egyke-bizottság értesült arról, hogy a telepítési ja­vaslat figyelembe óhajtja venni a felekezeti szempontokat is, amely szerint reformátusság által lakott vidékre lehetőleg református val­lású lakosság telepíttessék és viszont. Mivel a telepítési javaslat ki­dolgozás alatt van, az egyke-bizottságnak az a tiszteletteljes kérel­me, méltóztassék annakidején, a dunamelléki egyházkerület egyke­bizottságát is meghallgatni, illetve az ő megjegyzéseit és észrevéte­leit is tekintetbe venni. Addig is, amíg a törvényhozás minden kérdést számbavéve, egyetemes intézkedéssel igyekeznék az egyke és a vele kapcsolatos problémákat megoldani, javasolja az egyke-bizottság, méltóztassék az egykekérdésben legjobban érdekelt vármegyéket, Baranya, Tolna 14

Next

/
Thumbnails
Contents