A Dunamelleki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1934-1936.

1936. november 19.

191* gyermekmenhelybe való tódulást akarta megakadályozni ez a gyakorlat, amely tragikus módon fosztja meg az elhagyottá nyilvánított gyermeket az édesanya gondozásától és szeretetétől is, így aztán nagyon sok nyomorban és szükségben tengődő asszony inkább választja a lassú pusztulást, semmint azt, hogy gyermekétől megváljon. A gyermekmenhelyekbe így a kevesebb erkölcsi érzékű és kisebb felelősségérzésű szülők viszik el gyermekeiket. Az egyke-bizottság rámutat továbbá arra a javaslatra, amelyet 1935. tavaszán dr. Kiss Ferenc, a Református Szeretetszövetség vezetője, terjesztett elő az egyetemes konvent gyűlésén, mely szerint a gyermekvédelem utallassék át a különböző egyházak kezébe. Ha a gyermek testi, vagy szellemi adottsága speciális kezelést igényei, akkor az állam utalja át erre szolgáló intézetek valamelyikébe, de ha a gyermek testileg és lelkileg ép, adja át az állam a gyermek vallása szerint iiliietékes felekezet olyan gyermekvédő intézetének, amelyet az állam elismert. Ez volna református részről az Országos Református Szeretetszövetség. Züllésnek kitett fiatalkorúak védelme. A meglévő javítóintézetek mellett a fiatalkorúak számára olyan intézetek volnának szükségesek mennél nagyobb számban, amelyeket az állam egyik felekezet kezelésére és vezetésére bíz. Az eddigi tapasztalat azt mutatja, hogy egységes vallásos hatások alatt nagyobb eredménnyel lehet átformálni a kora gyermekkorában már elrontott lelket, mint egyébütt. A család fokozottabb védelme. Néhány évvel ezelőtt a magyar országgyűlésnek egyik tagja tette azt a megállapítást ,,a magyar törvénytár úgyszólván az egyetlen, amely nélkülözi a fokozottabb családvédelem tételes intézkedését". Az egyke-bizottság javasolja ebből a szempontból a magyar törvénytárunk szakszerű átvizsgálását, mindenekfelett azonban szükségesnek tartja a törvénytelen gyermekeknél a természetes apa anyagi és erkölcsi felelősségének hathatósabb megállapítását. Szükségesnek tartja a család jogtalan elhagyásának vétségéről szóló törvény megalkotását, amely sújtana mindenkit, aki házastársától törvényes, természetes, vagy örökbefogadott gyermekeiről gondoskodni tartoznék, aki ezt a kötelességét szándékosan és tartósan megszegi, habár vagyoni körülményei és kereseti viszonyai ebben meg nem akadályozzák. A családvédelem a sajtóban és az újságban. Meg kell állapítani, hogy társadalmiunk alaplelkületében több család- és gyermekellenes érzés és gondolat található. Ennek egyik oka nyilvánvalóan a gazdasági életnek sok nyomorúsága, mely épen a családos embert, vagy a többgyermekes családot sújtja legjobban. Másik oka azonban az, hogy a sajtó hangszóróján keresztül szünte-