A Dunamelleki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1934-1936.

1936. november 19.

A Dunamelléki Református Egyházkerület közgyűlésének JEGYZŐKÖNYVE 1936. évi november 19-iki délelőtti ülés. Kezdete 9 órakor. 1. A közgyűlés tagjainak buzgó éneklése (VIII. Zs., 1., 2., 4., 1. v.) után püspök úr I. Péter 1:13—25. verseinek felolvasásával és szívből fakadó imádsággal emeli a lelkeket Istenhez. 2. Főgondnok úr az elnökség nevében az alábbi beszéddel nyitja meg az egyházkerületi közgyűlést: „Főtiszteletű Egyházkerületi Közgyűlés! Szeretettel köszöntöm az Egyházkerületi Közgyűlést. Különösen teljes bizalommal köszöntöm a budapesti és tolnai egyházmegyék -gondnokait, akik most először jelennek meg körünkben. Meg vagyok győződve, hogy ők méltó utódaik elődeiknek. Főtiszteletű Egyházkerületi Közgyűlés! Ez év szeptember 30-án volt Püspök Urunk püspöki szolgálatának 15 éves évfordulója. Álljunk meg egy pillanatra ennél a határkőnél. Ezen elmúlt 15 év alatt minél jobban megismertük Püspük Urunkat, úgy mindinkább erősbödött iránta érzett nagyrabecsülésünk, szeretetünk. Hálát adunk •Istennek, hogy őt adta nekünk főpásztorunknak. Meg vagyok győződve arról, hogy nemcsak a magam nevében beszélek, de tudom, hogy az egyházkerületi közgyűlésünk, továbbmegyek, az egész egyházkerület érzelmeit tolmácsolom akkor, amikor kérem a Mindenhatót, hogy az ő áldása legyen továbbra is Püspök Urunk személyén és Isten dicsőségére teljesítendő szolgálatán. Főtiszteletű Egyházkerületi Közgyűlés! Ha figyelemmel kísérjük a világ folyását, úgy megdöbbenve látjuk, hogy manapság két ellentétes világnézet áll egymással szemben. Az egyik táborban van az istentagadó, hazát nem ismerő, minden erkölcsi alapot nélkülöző, minden erkölcsöt megcsúfoló emberek csoportja. A másik táborban pedig vannak az istenfélő, hazát szerető, erkölcsi alapon álló, vallásos emberek. Attól függ a világ sorsa, hogy egy általános összetűzés esetén melyik áramlat győz a kettő közül. Ezzel a kérdéssel szemben minden más kérdés háttérbe szorul. Ez a kirobbanás borzasztó 1"