A Dunamelleki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1934-1936.
1934. november 17.
•19 1934. november 17. — 9—10—11. és gazdag. Egy új ifjúsági típus van kialakulóban, amely eddig ismeretlen volt, de hatását nemsokára egész egyházi életünkben éreztetni fogja. Nagy megnyugvás lehet a magyar református egyházra, hogy az ifjúsági munka olyan elhívott és szakavatott fiatal ember kezére van bízva, mint Dobos Károly kenventi missziói lelkész. Meg kell említenem azt is, hogy a magyar földmíves ifjúság toborzásában nagy szolgálatot tesz Kovács Péter földmíves titkár is. Kérem a gyülekezetek persbitériumát, lelkipásztorait, tanítóit, az egyházmegyék elnökségét és belmissziói előadóit, hogy ezt a munkát támogassák, fejlesszék és amire különösen nagy súlyt helyezek, belső megerősítés útján a szervezés végső állomásáig menjenek el, a csatlakozó egyesületek megszervezéséig és az egyházmegyei tagozat kiépítéséig. A vének confraternitása mellett alakuljon meg az ifjak confraternitása is. Intem azokat, akik külön útakon járnak s egyéni kezdeményezésekkel keresztezik az egyház egyetemes vállalkozását, ne különözzék el magukat egy lényegtelen kérdés miatt. Az egyházmegyék építsék ki a konventi tervezet értelmében a munka egyházmegyei szerveit, hogy a konventi lelkész ezeken keresztül szolgálja az egyházmegyei ifjúsági munkát. Az esperes urak vizitáció alkalmából kérjék maguk elé az ifjúságot, kérdezzék ki, az esetleges ellentéteket az egyházi vezetőség és ifjúság között símítsák el, s biztosítsák az ifjúsági munka két lényeges vonását: autonómiáját és egyháziasságát. Meg ne lankadjanak az egyházmegyei hatóságok a presbitériumok buzdításában, tanácsolásában, hogy az ifjúság állandó és alkalmas helyiséghez jusson. Ne törődjenek bele, hogy valahol a munka megszűnik; tárják fel az okát, miért szűnt meg s kövessenek el mindent, hogy újra kezdődjék. Az egyházmegyék gondoskodjanak a vezetők képzéséről rendszeres vezetőképző tanfolyamok rendezése által. Téli és nyári táborok rendezésével, iratterjesztők beállításával, ahol már elbírja a munka: külön ifjúsági s. lelkész alkalmazásával kell táplálni és fejleszteni a munkát. Több olyan egyházmegyénk van, ahol már az ifjúsági munka nemcsak megkívánná, hanem el is tartana egy egyházmegyei titkárt. Az ilyen titkárt szakképzettségben kell részesíteni. Ma már a szervező titkárság módszeres és bonyolult munka, amelyre szakiskolákban kell készülni épp úgy, mint a tanításra, kertészkedésre, vagy földművelésre. A lelki munka speciálizálódása azt is jelenti, hogy az egyes munkaágakra különleges képzettségű és gyakorlati szakemberek kerüljenek. Rendkívül fontosnak tartom azt, hogy a gyülekezeti munka módszerét egy rövid, világos könyv foglalja egybe és adja a gyakorlati munkát végző lelkipásztor segítőtársa kezébe. Talán már az idén meg fog jelenni egy ilyen „vade mecum" az ifjúsági munkás számára. Engem programmom az ifjúsági munkától másfelé terel. Ki kell szállanom egy barázdából, miután ekevassa'l és magvetéssel végig mentem rajta. Üj barázdák, vagy új ugarak várnak. Minden azon fordul meg tehát, mennyi hűséggel, mennyi szívósággal, mennyi szent állhatatósággal végzik tovább az egyes gyülekezetekben a munkát. Az esperes urakkal és belmissziói előadókkal újra meg akarom beszélni a munka további szervezésének a módját.