A Dunamelleki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1930-1933.

1933. november 18.

56 1933. november 18. — 76—77—18—19. anyakönyvi kivonat dacára úgy a Baross-utcai Bencés gimnázium, valamint a pesterzsébeti reálgimnázium igazgatósága róm. kath. vallásának írta be, őt ezekre a vallásórákra küldötte. Nyolc évig tehát a hivatalosan református vallású növendék más vallásban neveltetett az igazgatóság jóváhagyásával és az érettségi' szóbeli vizsga előtt jelentkezett kitérésre. A második esetben Kerekes Mihály pesterzsébeti lakosnak (Magyar-u. 15.) a pesterzsébeti Pöltenbergerutcai állami elemi iskola 8/1913—14. sz. alatt olyan bizonyítványt állított ki, melyben róm. kath.-nak van beírva. Az elemi iskolában anyakönyvi kivonata dacára róm. kath. hittanórára járatták. Mindez akkor derült ki, amikor jóval később református lelkésznél kitérésre jelentkezett. Az egyházmegyei közgyűlés mind a két esetben megállapítván a vállássérelmet, az iskolák igazgatóságának törvénytelen eljárását további intézkedés végett az egyházkerületnek bejelenti. Egyházkerületi közgyűlés a pesterzsébeti két esetet azzal a kéréssel terjeszti föl egyetemes konventünkhöz, szíveskedjék a magyar királyi vallás- és közoktatásügyi miniszter urat e két esetről értesíteni azzal, hogy ezek a. törvénytelen, felekezeti türelmetlenséget mutató és komoly felekezeti háborúságot előidéző esetek állandó panasz tárgyai. Az iskola igazgatóknak a magyar állami törvényekkel dacoló ilyen eljárása azonban sokszor csak később jut egyházunk tudomására. Konventünk kérje a miniszter urat, hogy a törvény erejének ez esetekben is teljes érvényt szerezni szíveskedjék és ilyen esetekben visszamenőleg vizsgálatot indítani és a vádak beigazolódása esetén fegyelmi büntetést is alkalmazni. 93. A kecskeméti egyházmegye 26/1933. szám alatt felterjeszti a jászkiséri menhelyi református gyermekek elhelyezésével kapcsolatos sérelmet. Az állami gyermekmenhely igazgatósága elzárkózik az elől, hogy megszüntesse azt a tarthatatlan állapotot, miszerint református gyermekek róm..kath. családoknál helyeztessenek el, ami később természetszerűleg a gyermekek vallásának elhagyására vezetett. Hiába jelentette a jászkiséri lelkész a gyermekmenhely igazgatóságának, hogy 32 református gyermek elhelyezését 24 református nevelő szülőnél tudná biztosítani, hiába hivatkozott a népjóléti miniszter 127.698/1930. IV. sz. leiratára, mely szerint ,,az állami gyermekmenhelyek kötelékébe tartozó gyermekek csakis az azonos vallású nevelő szülőkhöz helyezhetők ki". A gyermekmenhely igazgatóságának ezt az évek óta tartó ilyen intézkedését, mely szemben áll magával a miniszter rendeletével, lehetetlen nem szándékosnak és elfogultnak tekinteni. A kecskeméti egyházmegye felterjeszti a sérelmet, hogy egyetemes konventünk útján a belügyminiszter úr kéressék föl e lehetetlen állapotok megszüntetésére. Egyházkerületi közgyűlés megállapítja, hogy a jászkiséri gyermekek elhelyezésének eddigi elintézése a gyermekmenhely igazgatósága részéről nemcsak egyházunk jogait, hanem az