A Dunamelleki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1930-1933.

1931. november 14.

39 Az óbudai egyházközség presbitériuma 1931. július hó 2-án egyhangúlag hozott határozatával kimondotta az alakítandó budapesti református egyházmegyéhez való csatlakozását és az új egyházmegye szervezeti szabályzatát a maga részéről is elfogadta. Kádár Gustáv budapesti presbiter és három társa megföllebbezte a benyújtott egyházmegyei szervezeti szabályzat egyes szakaszait: az I. fejezet 1., 2. §-ait, a VIII. fejezet 34., 36. és 39. §-ait. A budapesti egyházközség elnöksége — az egyházközség képviseletében — 1931. július hó 30-án kelt beadványában kéri a pesti egyházmegyei közgyűlést, hogy az óbudai egyházközséggel együtt engedje ki őket kebeléből és felügyelete alól s a törpe kisebbség felebbezését hagyja figyelmen kívül. A budapesti egyházközség képviseletében annak elnöksége 1931. szeptember hó 16-án újabb beadvánnyal fordul az egyházmegyei közgyűléshez, amelyben bejelenti, hogy az időközben bekövetkezett súlyos gazdasági és pénzügyi válság dacára is ragaszkodik az önálló egyházmegyévé alakuláshoz, minthogy a több önálló egyházközséggé tagozódás az eddigi tapasztalatok szerint az áldozatkészség új forrásainak a megnyitását fogja eredményezni. A pesti egyházmegye közgyűlése 1931. szeptember hó 30-án tartott közgyűlésén tárgyalta az új budapesti egyházmegye alakításával kapcsolatos kérdéseket és 26/1931. sz. a. a következő határozatot hozta: „1. A közgyűlés a budapesti református egyházközség 193U június 29-én hozott s a presbiteri ülés jegyzőkönyvéhez mellékelt szervezeti szabályzatba foglalt határozatának az eddigi egyházrészek önállósítására, illetve új anya- és fiókegyházközségek létesítésére, a létesítendő új anya- és fiókegyházközségek területi határainak megállapítására vonatkozó részét jóváhagyja. 2. Tekintettel arra, hogy az új egyházmegye felállítása tárgyában készített szabályrendelet szerint az egyházrészek önállósítása csak az új egyházmegye felállításával egyidejűleg vihető keresztül, az egyházmegye közgyűlése kimondja, hogy a fenti 1. pont alatti határozat az új egyházmegye létesítésével, illetve felállításával kapcsolatban hajtandó végre. 3. Az új budapesti egyházmegye felállítása tárgyában hozott határozatra vonatkozólag a közgyűlés megállapítja, hogy az egyházközség idevonatkozó határozata csak kívánalom kifejezésének tekintendő, mert az I. t.-c. 49. §. szerint új egyházmegyék felállításának elhatározása, az egyházmegye javaslata alapján vagy annak meghallgatása mellett, az egyházkerület közgyűlésének hatáskörébe tartozik. Az egyházközség idevonatkozó határozatát egyébként az egyházmegye közgyűlése azzal rendeli felterjeszteni az egyházkerülethez, hogy a budapesti egyházközség fejlődése érdekében a maga részéről is kívánatosnak tartja a budapesti egyházrészek átalakulását és ennek kapcsán az új egyházmegye felállítását. Annak az aggálynak az