A Dunamelleki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1930-1933.

1931. november 14.

40 elbírálását, hogy a mai súlyos gazdasági válság dacára alkalmas-e az idő a budapesti egyházközség átalakulására és új egyházmegye alkotására, a közgyűlés az egyházkerület bölcseségére bízza. 4. A budapesti egyházközség által a létesítendő új egyházmegye szervezeti, tanácskozási szabályzata és ügyrendje tárgyában hozott határozatnak jóváhagyásával az egyházmegye közgyűlése nem foglalkozik, mert az alakítandó új egyházmegye szervezeti, tanácskozási szabályzatának és ügyrendjének megállapítására magát illetékesnek nem tartja. Egyházi törvényeink szerint ugyanis minden egyházi testület felsőbb egyházhatósági jóváhagyás mellett csak a maga számára alkothat szabályrendeleteket, de egyik testület a másik részére nem s így a budapesti egyházközség sem alkothat szabályrendeletet a létesítendő új egyházmegye részére. 5. Az óbudai egyházrésznek az új egyházmegyéhez való csatlakozását kimondó határozatát a közgyűlés jóvá nem hagyja, mert az egyházközségeknek nincs joguk az egyházmegyétől való elszakadásukat és új egyházmegyéhez való csatlakozásukat kimondani. Ellenben az egyházközségi határozatot, mint kívánságot, az új egyházmegye létesítése és az új egyházmegye területi határainak megállapítása tárgyában hozandó határozatnál való figyelembevétel végett, a közgyűlés az egyházkerülethez fölterjeszteni rendeli. 6. A budapesti református egyházközség határozatának a létesítendő új egyházközségek vagyoni viszonyait szabályozó azon részét, melyet Kádár Gusztáv és társai presbiterek felebbezésükkel meg nem támadtak, az egyházmegyei közgyűlés jóváhagyja. A felebbezéssel megtámadott részét, tehát a szabályzat VIII. fejezet 34., 36. és 39. §-aiban foglalt határozatok jóváhagyását a közgyűlés mellőzi, mert ezen vagyoni kérdések eldöntésére a megalakítandó új egyházmegye, illetve annak közigazgatási bírósága lesz hivatott. 7. Kádár Gusztáv és társai presbiterek felebbezésének vagyoni kérdésekre vonatkozó részét a közgyűlés a megalakítandó új egyházmegye, illetve annak közigazgatási bírósága elé utasítja, a felebbezés egyéb részeit pedig az egyházmegye közgyűlése elutasítja." Kádár Gusztáv budapesti presbiter és három presbitertársa szabályszerű határidőn belül újabb fölebbezést nyújtott be egyházkerületi közgyűlésünkhöz a pesti egyházmegye eme határozata 1. pontjának azon része ellen, amellyel a budapesti presbitérium által tervbevett két új anya- és két fiókegyház létesítését s ezzel kapcsolatban a budapesti egyházrészek jelenlegi határait megváltoztató rendelkezéseit jóváhagyta, valamint a 6. pontnak ama része ellen, amelylyel a VIII. fejezet 34., 36. és 39. §-aira vonatkozólag határozat hozatalát mellőzi. Egyházkerületi közgyűlésünk, áthatva egyfelől annak a tudatától, hogy a budapesti egyházközség életében 12 évvel ezelőtt, az egyházunkra nézve a mainál is válságosabb helyzetben végrehajtott ama szervezeti változtatás, amely három új misz-