A Dunamelleki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1930-1933.

1931. november 14.

25 ségét, hogy a változott viszonyok között mindent megtegyen, amit megtenni kell és minden vonalon revíziót, áldozatot és végső erőfeszítést kívánt. A magyar föld a régi, a magyar kar, jellem és elme szintén változatlan; böjtöt ez a nép úgy tud tartani, mint senki más; nem változott meg a nap ereje, a tavasz hatalma, a májusi zápor csodája, egyszóval: Isten gondviselő jósága, örök szerelme a régi. Mit féltek ti kicsinyhitűek? Ebben a mai világban mindenekfelett életbátorságra, jókedvre, bizalomra van szükségünk. A magyar lélektől olyan belső összezárkózást és felemelkedést várunk, amilyennel a háború elején és a forradalmak elzúgása után találkoztunk. Valami olyan lelkiformát, amilyennek tűzvészkor, árvízkor, elemi csapások idején mutatja magát a magyar. Bűnbakkereséssel, bölcs kritikával, nagyszerű retrospektív elméletekkel kár előállani; lesz erre időnk akkor, ha talpra állottunk. Most csak egy kötelesség van: hinni és cini. Mindent le lehet építeni a világon, csak az élethez való bátorságot, bizodalmat, magának az életnek szent és vidám kockázatát nem. Ebben kell újra népünkkel egybeforrnunk. Ma az a leghasznosabb ember, az egyedül nélkülözhetetlen ember, aki lelket tud önteni az alélt szivekbe. Missziói munka szervezése. Azért tekintetem a gazdasági válság mellett azokra a biztató jelenségekre esik, amelyekről az esperesi jelentések számolnak be. Lassan-lassan, egymástól távol, talán bizonytalanul, de az ösztön helyességével duzzad minden egyházmegyénkben a missziói munka. Ma már össze lehet állítani egy olyan minimumot, amely minden dunamelléki egyházmegyében természetes és általános gyakorlatképen folyik. Mai nehéz időkben is megtartják a presbiteri, tanítói konferenciákat, gyülekezeti munkások összejövetelét. Minden egyházmegyében van ifjúsági munka, körzeti konferenciákkal, gyermekistentiszteletekkel, vasárnapi iskolákkal. A konfirmáció a lelkésznek olyan fontos munkájává vált, mint legalább is az igehirdetés. Van olyan egyházmegye, amely a szegényügy szervezése terén halad szépen előre, másik a női munka megszervezésénél ért el eredményeket. Az új esperesi látogatási kérdőpontok a lelki életre sokkal több gondot fordítanak, mint a régi, azt kérdéseivel felszántja, utasításaival megforgatja. Magukból a gyülekezetekből, az egyházmegyékből indul, nő és erősödik egy olyan gyülekezeti munka, amely majd megtalálja a maga nagy egységét és összefogásait. Gondoskodni fogok arról, hogy ez a tényleges gyülekezeti munka fejlődjék, szerveződjék és egy egyetemes programm szerint haladjon előre. Erre nézve kérem az esperes uraknak szíves segítségét. Ez a munka különösképen megkívánja, hogy a Dunamelléki Egyházkerület lelki egysége zavartalan legyen. A zavartalanságnak két eszköze van: az elvi tisztaság és a keresztyén megbecsülés, és ez a két dolog együvé tartozik. Nem lehet az elveket tisztázni a felkavart