A Dunamelleki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1930-1933.

1931. november 14.

12 fészke. Körülötte századokon át forradalmak zúgtak, falai között állandó forradalom volt a tűzgyújtó gondolat, akár a Medgyesiek, akár a Köviek, Bessenyeiek, Kazinczyak vagy Kossuthok homlokából szikrázott elé. Ezért több a romantika benne, megőrzött valamit a hőskor levegőjéből, van benne valami kurucos, katonás, mámoros vonás, hiszen azoknak a hegyeknek lábjában húzódik meg, amelyeken a magyar mámorok nektárját szűrik. Ezért a pataki iskola jobban megőrizte az ifjúságát és az ifjúság legszebb a pataki iskolában. Mind a kettőnek négyszáz éves múltja fölséges bizonyságtétel a magyar kálvinizmus mívelődéstörténeti jelentősége és jövendő hivatása mellett. Jaj lenne a magyar nemzet szellemi továbbfejlődésére, ha valaha kipusztulna belőle az a lélek, amely ezeket a főiskolákat alkotta! Akármilyen épnek hinné magát, beteg maradna holtig. E két nagy tűz mellett felgyúltak, éppen a mi területünkön, kedves, tiszta tüzek. A skót egyház budapesti missziója most ünnepelte fennállásának 90-ik évfordulóját. Drága kút ez a misszió, tükrébe nézve meglátjuk a mi igazi orcánkat, sokszor megifjulva, mint a mesebeli vén, máskor megvénülve, elmaradva, mint Rip van Winkle. mikor a vödör fölé hajol. Vizétől sok drága palántánk megeredt, s már virágos kertek vannak, amelyek egyetlen galyból, a misszió kis oázisából származtak. Gádoránál kelet és nyugat református zarándoka találkozik: a skót és a magyar és reá ismernek egymásra, mint térben legtávolabbi, lélekben legközelebbi testvérek. Hű barátság szálai fonódnak, s a magyar sors és magyar igazság néma igézete itt is, ott is rabul ejt komoly lelkeket, s ezek itt is, ott is felemelik szavukat a mi érdekünkben. -— Kecskeméti jogakadémiánk szeptember 29-én ünnepelte megalakításának századik évfordulóját. 1881-ben azt jelentették a dunamelléki kerületi közgyűlésen a kecskeméti jogakadémiáról, hogy élni nem tud és halni nem akar. Még egy esztendővel ezelőtt a magyar kálvinizmuson átcikkázott a kiáltás: ne engedjétek a kecskeméti jogakadémiát meghalni! Jellemző, hogy a magyar kálvinizmus nem mutatott túlságos gyorsaságot ennek a kérésnek a teljesítésére. Soha még életmentési munka olyan nagy megfontoltsággal nem haladt, mint ez az akció. Közben pedig a száz éves jogakadémia jubiláló szava elkiáltja, nem arról van szó, hogy ne hagyjatok meghalni, hanem arról, hogy engedjetek élni! Ezt az új, friss hangot örömmel halljuk és mindent megteszünk a beváltására. Ez örvendező hazai emlékek mellett borús külföldi emlékek néznek mi reánk. Négyszáz éve esett el Zwingli a kappeli csatamezőn, s az ő halálával maradt félbe a német Svájc reformációja. Müvét később felfogta és átorganizálta a genfi irányzat. De alakját senki sem vonhatja árnyékba, mert vértanusága talapzatán áll. Talpig ember, egészen férfi, pásztor, patrióta és katona, egyszóval pap és hős. A reformátorok között ő volt az, aki a humánum becsét leginkább látta. Ő volt az, aki leginkább bízott az észben. Luther és Kálvin: a szerzetes és a jogász között ő a katona-reformátor. Legvilágibb, legtermészetesebb s mindezek miatt a reformáció egy csomó áldását