A Dunamelleki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1930-1933.

1931. november 14.

10 püspök urat, a konvent és a zsinat lelkészi elnökét, püspöki szolgálatá­nak 20-ik évfordulóján, melyet az Államfő magas kitüntetése és elis­merése reá is, egyházunkra nézve is különös jelentőségűvé és emléke­zetessé tett. Akinek élete úgy tele van jelenvalósággal és aktualitás­sal, aki annyira közepében áll a közéleti harcoknak és a kor egybe­csapódó áramlásainak, bár szolgálata történelmi jelentőséget ölt, mégis históriai megítélés alá még nem vonható; ahhoz távolabb kel­lene tőle állanunk. E távolság helyett a szeretet közelségét keresve és a hit egységét vele boldogan vallva, köszöntjük őt e kimagasló pon­ton, s kérjük Istent, hogy hatalmas kezével áldja meg őt, vezérelje, s továbbra is használja fel nagy céljainak szolgálatára. Szívből kö­szöntjük dr. Révész Kálmán és dr. Antal Géza püspök urakat, dr. Balogh Jenő egyházkerületi főgondnok urat, akiket a Kormányzó Ür teljes elismerése ékesített fel. Mindegyik mögött egy élet áll és milyen élet! Azt hiszem, hogy az ilyen kitüntetések a kitüntetettek révén a magyar erkölcsi alap láthatatlan ércfedezetét gyarapítják, mert arra a fényre, mely a Signum Laudisra esik attól, aki adja, visszafelel az attól való fény, aki kapja. Meleg szeretettel üdvözöljük innen is dr. Raffay Sándor bányakerületi evangélikus püspök urat, mint ahogy kerületi közgyűlésükön élő szóval tettük negyvenéves lelkészi jubi­leumán. Raffay Sándor püspök urat életében sok dísz és kitüntetés érte, bár távolról sem annyi, amennyi érhette volna, ő mégis mindenek­felett arra büszke, hogy ceglédi magyar ember, budapesti evangélikus lelkész és bányakerületi püspök. Népének bátor és hű pásztora, faj­tájának rokonszenves és értékadó példánya, az evangéliumi protes­tantizmusnak ihletett szószólója, a magyar jövendőnek nemzedékeket megdöbbentő és ébresztgető jósa, jó barát, hű bajtárs, tiszteletre­méltó vezéregyéniség, akinek elmondjuk az egyszeri itáliai paraszt vallomását: milyen jó, hogy te vagy s maradj is mindig az, aki voltál! Szeretettel köszöntjük és életére Isten áldását kérjük. A kormányzói elismerés egészen közvetlen munkatársainkra is esett. Időrendben első volt dr. Fromm Lajos, egyházkerületünk ügyésze, aki kormányfőtanácsosi kitüntetést nyert. Jól esik tanúbizonyságot tennem annak az önzetlen munkának mennyiségéről és minőségéről, nagyságáról és értékéről, melyet Fromm Lajos egyházkerületünkben végez. Ha ezért neki ügyvédi díjazás járna, tisztes vagyont gyüjthetne belőle, ehelyett, a mai nehéz viszonyok között, sovány tiszteletdíj mel­lett éppen olyan hűséggel, odaadással, panasz nélkül dolgozik, mintha ő nyerne és nem az egyházkerület ezen a munkán. Az anyaszentegy­háznak mindig legrokonszenvesebb jóltevői azok voltak, akik életüket, anyagi és erkölcsi existenciájukat tudták az oltárra tenni. Vannak tisztviselők, akiket úgy kell megbecsülnünk, mintha patronusok vol­nának. Nagy szívbeli örömünkre, s az egész Dunamellék, sőt magyar kálvinizmus elégtételére szolgált az, hogy a Kormányzó Ür Őfőméltó­sága dr. Hetessy Kálmán és Muraközy Gyula kecskeméti lelkészeket a magyar érdemrend III. osztályú keresztjével tüntette ki. Már az is symbolikus, hogy e kitüntetést egyszerre kapja a két kecskeméti lel-

Next

/
Thumbnails
Contents