A Dunamelleki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1930-1933.
1931. november 14.
10 püspök urat, a konvent és a zsinat lelkészi elnökét, püspöki szolgálatának 20-ik évfordulóján, melyet az Államfő magas kitüntetése és elismerése reá is, egyházunkra nézve is különös jelentőségűvé és emlékezetessé tett. Akinek élete úgy tele van jelenvalósággal és aktualitással, aki annyira közepében áll a közéleti harcoknak és a kor egybecsapódó áramlásainak, bár szolgálata történelmi jelentőséget ölt, mégis históriai megítélés alá még nem vonható; ahhoz távolabb kellene tőle állanunk. E távolság helyett a szeretet közelségét keresve és a hit egységét vele boldogan vallva, köszöntjük őt e kimagasló ponton, s kérjük Istent, hogy hatalmas kezével áldja meg őt, vezérelje, s továbbra is használja fel nagy céljainak szolgálatára. Szívből köszöntjük dr. Révész Kálmán és dr. Antal Géza püspök urakat, dr. Balogh Jenő egyházkerületi főgondnok urat, akiket a Kormányzó Ür teljes elismerése ékesített fel. Mindegyik mögött egy élet áll és milyen élet! Azt hiszem, hogy az ilyen kitüntetések a kitüntetettek révén a magyar erkölcsi alap láthatatlan ércfedezetét gyarapítják, mert arra a fényre, mely a Signum Laudisra esik attól, aki adja, visszafelel az attól való fény, aki kapja. Meleg szeretettel üdvözöljük innen is dr. Raffay Sándor bányakerületi evangélikus püspök urat, mint ahogy kerületi közgyűlésükön élő szóval tettük negyvenéves lelkészi jubileumán. Raffay Sándor püspök urat életében sok dísz és kitüntetés érte, bár távolról sem annyi, amennyi érhette volna, ő mégis mindenekfelett arra büszke, hogy ceglédi magyar ember, budapesti evangélikus lelkész és bányakerületi püspök. Népének bátor és hű pásztora, fajtájának rokonszenves és értékadó példánya, az evangéliumi protestantizmusnak ihletett szószólója, a magyar jövendőnek nemzedékeket megdöbbentő és ébresztgető jósa, jó barát, hű bajtárs, tiszteletreméltó vezéregyéniség, akinek elmondjuk az egyszeri itáliai paraszt vallomását: milyen jó, hogy te vagy s maradj is mindig az, aki voltál! Szeretettel köszöntjük és életére Isten áldását kérjük. A kormányzói elismerés egészen közvetlen munkatársainkra is esett. Időrendben első volt dr. Fromm Lajos, egyházkerületünk ügyésze, aki kormányfőtanácsosi kitüntetést nyert. Jól esik tanúbizonyságot tennem annak az önzetlen munkának mennyiségéről és minőségéről, nagyságáról és értékéről, melyet Fromm Lajos egyházkerületünkben végez. Ha ezért neki ügyvédi díjazás járna, tisztes vagyont gyüjthetne belőle, ehelyett, a mai nehéz viszonyok között, sovány tiszteletdíj mellett éppen olyan hűséggel, odaadással, panasz nélkül dolgozik, mintha ő nyerne és nem az egyházkerület ezen a munkán. Az anyaszentegyháznak mindig legrokonszenvesebb jóltevői azok voltak, akik életüket, anyagi és erkölcsi existenciájukat tudták az oltárra tenni. Vannak tisztviselők, akiket úgy kell megbecsülnünk, mintha patronusok volnának. Nagy szívbeli örömünkre, s az egész Dunamellék, sőt magyar kálvinizmus elégtételére szolgált az, hogy a Kormányzó Ür Őfőméltósága dr. Hetessy Kálmán és Muraközy Gyula kecskeméti lelkészeket a magyar érdemrend III. osztályú keresztjével tüntette ki. Már az is symbolikus, hogy e kitüntetést egyszerre kapja a két kecskeméti lel-