A Dunamelleki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1930-1933.

1930. november 22.

20 egy olyan családra, ahol több gyermeket kell taníttatni, vagy pedig a jobb időkből áthozott terheket kell tovább hordozni, nem szükséges tovább fejtegetnem. Felemelem kérő szavamat az ő érdekükben, iam proximus ardet Ucalegon. A másik súlyos következmény egyházkerületünk anyagi válsága. A Dunamelléki Egyházkerület vagyona földbirtokban van. E vagyon rendkívüli gondossággal takarékossággal és hűséggel kezeltetik. Isten országát munkáló drága intézmények vannak e vagyon jöve­delmére fundálva. Egy csomó exisztencia árvának, tanulónak, tanár­nak, lelkésznek a léte, s vele együtt az egyház jövendője. Mindezeket a terheket az egyházkerület megállapított járadékokban, fix fizeté­sekben vállalta és hordozza. Ezzel szemben pedig e vagyon jövedelme két év alatt felére redukálódott, a Madas-alapnál meg egyharmadá­nál is kevesebbre. így áll a Dunamelléki Egyházkerület az előtt a ret­tentő helyzet előtt, hogy búzaértékben kapja a pénzt és pengőérték­ben fizeti ki. Természetes, hogy ez alapjában megrázta az egyház­kerületet. Szinte kegyetlen eréllyel hajtotta végre a takarékossági bi­zottság és a számszék a maga redukcióját, még mindig van hiány, s még mindig szükség van a gyülekezetek áldozatkészségére. Nem kér­ném ezt az áldozatkészséget ismételten, ha nem volnék elszánva arra* hogy a legradikálisabb eszközökkel segítsünk magunkon úgy, ahogy a viharban hánykódó és halálosan veszélyeztetett hajó szokott magáit segíteni. De mivel remélem, hogy mielőtt erre szükség volna, már enyhül a helyzet! Kérem még egy évre a gyülekezetek megértő tá­mogatását. Egyházjogi és egyházpolitikai kérdések. A magyar református egyházat mindenütt a törvénykezés fog­lalja el. Nemcsak a csonkaország református egyházának zsinata végez igen szorgos munkát,, hanem zsinati törvényhozás folyik az utódállamok magyar református egyházaiban is. Minket közelebbről a nyáron megnyílt jugoszláviai református zsinat érdekelt, ahova el­küldöttük áldáskivánságainkat és üdvözletünket. Mindeme törvény­hozást az jellemzi, hogy a régi kálvini hagyományokhoz kiván vissza­térni. Törekszik az egyház puritánságára, tisztaságára és lelkiségére.. S a négyfelé tört régi magyar református egyház minden darabja a szervezeti egység helyreállíthatatlanságát látva, egyelőre a saját maga egységét minél teljesebben kiépíteni és közös elvek alapján a lelki egység feltételeit megvetni igyekszik. Az egyház adminisztratív élete ebben az évben újólag bizonyí­totta az egyházi fegyelem rendkívüli fontosságát. Egyik egyház­megyénkben két gyülekezet van, ahol a lelkész érdeke és a gyülekezet érdeke tökéletesen ellentétes, mert a gyülekezet érdeke halasztást nem tűrő hangon követeli a lelkész nyugdíjazását, a lelkész pedig még mindig a helyén van, pedig évek óta nem áll helyt. Az egyház­megyei elnökséget támogatni kívánom annak a hangsúlyozásával, hogy a pásztor érdekeiért soha semmi körülmények között sem sza­bad feláldozni a nyájat és a szolga kényelméért nem szabad megölni

Next

/
Thumbnails
Contents