A Dunamelleki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1929.

1929. május 28.

34 csinál, aki lelkeket hódít és Krisztus számára ejti foglyul az egyeseket, mert ez által az emberi jognak és emberi igazságnak a Szent Lélekből származó hatékonyságot biztosít. Még egyebet is elér ezzel. Eléri azt, hogy harcaiban kíméletes lesz, hogy erősebb legyen; sértéssel nem rontja igazsága erejét; provokációval nem keresztezi saját védekező stratégiáját, mindenekfelett pedig betölti a szeretet királyi parancsát s békességre igyekvésével szegény hazánk súlyos helyzetén könnyebbíteni segít. Újólag hangsúlyozom, hogy az ilyen egyházpolitika elsősorban az állam érdeke. Nem jó az, ha minden állás betöltésénél megbirkózik egymással az egyházfőknek a befolyása; szomorú, ha évente több száz levél panaszolja nekem, hogy írójuk azért nem kapta meg ezt vagy azt az állást, mert református, még szomorúbb, ha ugyanannyi vagy még több hasonló panaszú levelet kapnak a katholikus, vagy evangélikus püspök urak. Nagy-Magyarország belepusztult a nemzetiségi kérdésbe; csonkaMagyarország belepusztul abba, ha az egyházak spirituális nemzetiségek lesznek. Éppen azért állapítsuk meg, hogy minden nemzetiségi politika kulcsa elsősorban a kormány, másodsorban a majoritás kezében van. A kisebbség rendesen olyan, minővé ez a másik kettő teszi. Amerikai utam. Jelentésem végén legyen szabad néhány szóval beszámolnom amerikai utamról. Ennek az útnak jórésze az én egyéni vállalkozásom volt, abból következett, hogy magamat az ige misszionáriusának tekintem korom minden magyarjai között. De volt egy hivatalos része: képviseltem egyházamat Dr. Antal Géza püspök és Dr. Kováts J. István főjegyző urakkal a Presbyteri Világszövetség bostoni nagygyűlésén. E minőségünkben kaptuk hárman az egyetemes konventtől azt a külön megbízást is, hogy tegyük tanulmány tárgyává az amerikai egyházi helyzetet s a különböző magyar református denominációk között levő meghasonlások okait tárjuk fel. Erről a speciális feladatról a konventnek tartozunk közös jelentéssel, tehát itt nem terjeszkedhetem ki reá; mindez azonban nem akadályoz abban, hogy amerikai utam főbb benyomásairól, ottani missziói munkám általános vezérelveiről a főtiszteletü közgyűlésnek be ne számoljak. Amerikai utam alatt megfordultam körülbelül ötven gyülekezetben. Ezek közül négy a független egyházhoz, kettő a kanadai régi presbyterianus egyházhoz, hat az amerikai presbyteri egy-