A Dunamelleki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1929.

1929. május 28.

25 burgi colloquiumnak is. Ma már sok tekintetben .másképpen látjuk azt a történelmi helyzetet, amelyben a marburgi colloquium nagy vállalkozása megtört ezen az ultimátumon: Ihr habt einen anderen Geist denn wir. Ma megint tisztábban látja a szellemtörténet az evangélikus és református vallásos megújhodást. Látjuk azt, hogy a különbségek idői korlátok voltak, az egység időfeletti szellemi valóság. Ma már nem áll szemben Luther ©s Kálvin úgy, mint két vetélytárs, vagy ellenfél, hanem úgy viszonylik egymáshoz, mint apa és fiú; Kálvin nem Lutherrel áll szemben, hanem Loyolával és Luther antipodusa nem Zwingli vagy Kálvin, hanem a római püspök. Még a dogmatikai tudomány is a lutherizmus és kálvinizmus közötti különbséget methodikainak és történetinek tartja, amely fölött egy új mozgalom, a reformátori irány kapcsolatot teremt az által, hogy a lényeges egyezéseket a lényegtelen különbségekre visszavezeti. Alindenesetre a marburgi colloquium nagy mementó nekünk arra, hogy a keresztyénség egyharmad részét kitevő protestantizmus belső egységét, az evangéliumi katholicitást teljesebben és határozottabban kiépülni segítsük. Meg kell emlékeznünk az istenes vén emberről, Károli Gáspárró\, a gönczi papról és kassavölgyi esperesről, aki egyszerű és alázatos lelkével olyan szolgálatot tett a magyar művelődéstörténetnek és a magyar evangéliumi egyháznak, mint kevesen a kard és a toll fejedelmei közül. Ő adta kezünkbe névtelen és tudós társaival a teljes magyar Szentírást, amely sok imádkozás, verejték és tusakodás árán, a Szentlélek Isten látható segedelmével Vizsolyban, 1590-ben megjelent. Nyelvészetileg itt-ott elavult, tudományos előfeltételei itt-ott megváltoztak, de csalhatatlan ösztöne, amellyel az Ige igazságát magyar nyelven elmondja, filológiai eredmények "felett kimagasló exegétikai értéke határozottan az inspiráció titkát és csodáját mutatja. Ez az a könyv, amit a legtöbb magyar ember olvasott el, mióta magyar emberek olvasni tudnak; ez az a könyv, amelyet a legtöbb magyarnak kell olvasnia, amíg magyar emberek olvasni tudnak; az pedig, hogy ez a legtöbbet olvasott, legelterjedtebb magyar könyv éppen a Biblia, Istennek olyan ajándéka, amelyért Előtte kell leborulnunk és Neki adnunk tisztességet. A Károli-centennárium még belsőbbé és lelkesebbé tette a Brit és külföldi Bibliatársulat 125 éves évfordulójának emlékezetét. A háború után Magyarországon négy új bibliafordítás adta magyarok kezébe az újszövetséget s hallottuk az ünnepélyen, hogy a bibliafogyasztás arányszáma Magyarországon emelkedett a legmaga-