Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1926.

1926. október 16.

131Í zalék; az egy évre bukottak száma Budapesten 2'8, Kecskeméten 3 8, Kiskunhalason 4'5, Kunszentmiklóson 5'9 százalék, Nagykörösön 0; a végleg elutasított egy tanuló (Kiskunhalas) 4'5 százalékot jelent. Görögből érettségit tett: Budapesten 18, Kecskeméten 7, Kiskunhalason 1, Kunszentmiklóson 2, Nagykőrösön 8, együtt 36 tanuló, közülök 4 régebben végzett. — Az egyes tantárgyakban elért eredményeket összehasonlítva, néhol meglepő jelenségek tűnnek szembe. Ilyen pl. az, hogy a magyarból a jelesek és jók arányszáma 35—77 százalék, a latiné 25'1—61'4 százalék, a történelemé 41'6—88'5 százalék, a mennyiségtané (két helyen egyetlen jeles sem volt) 40'8—61 5 százalék, a fizikáé 41'6—76'9 százalék között váltakozik, legegyenletesebb tehát a számokban kifejezett eredmény a menynyiségtanban, legnagyobb különbséget mutat a történelemben és a magyarban. Érdekes, hogy van iskola, amelyben az egyes tárgyak eredményében csak 12'4 százalék a legnagyobb különbség (Budapest), meg ahol 41*5 százalék (Kunszentmiklós). Az sem érdektelen, hogy az öt iskola közül csak háromnak az érettségi vizsgálatán volt az eredmény a latinból a legrosszabb. A viszonyok ismerője tudja, hogy az eféle eredmények rendkívül sok mozzanatból állanak elő és egyáltalában nem szabad ebből egyértelmű következtetést vonni; mégis tanulságos ez, főként annak, aki a tanulókat és tanárokat, tantervet és vizsgálati eljárást egyaránt ismeri. Mindenesetre levenható azonban az a következtetés, hogy csak az első osztálytól kezdődő céltudatos és egyenletes munkával lehet a remélt és óhajtott magasabb rendű eredményt elérni. A vizsgálati elnökökkel a püspök úr ez évben részletesen közölte azokat a szempontokat, amelyek szerint a vizsgálatok vezetését és megfigyelését kívánta, egyebek között azt is hangsúlyozva, hogy a magyar irodalom és a történelem kérdezése rendjén különös tekintettel kell lenni a reformációnak irodalmunk fejlődésében nyilatkozó hatására, a történelemnek a magyar protestáns egyházak történetével való kapcsolatára, általában mindazokra a részletekre, amelyek egyházunknak a magyar nemzet történetében nevezetes helyet biztosítanak és középiskoláink református növendékeiben protestáns, közelebbről református tudatosságot fejleszhettek. Ezt a körlevelet az iskolák is megkapták; feltehető, hogy a legközelebbi érettségi vizsgálaton már érezhető lesz az ebben foglalt szempontoknak a tanításban való alkalmazása is. Az elnökök