Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1924-1925.

1925. október 10.

191 helyen megtartott ülésében felülvizsgálat alá vévén, meghozta a következő végzést: A dunamelléki református egyházkerületi bíróság, mint fegyelmi bíróság, a solti egyházmegyei bíróságnak, mint fegyelmi bíróságnak 1. fegy.—1925. szám alatt hozott végzését helybenhagyja indokainál fogva és azért is, mert a perujítási kérelem benyújtásakor az állami fegyelmi hatóság határozatának kézbesítésétől számított hat hónap is letelt. 12. A dunamelléki egyházkerület bírósága, mint fellebbviteli fegyelmi bíróság, a vértesaljai egyházmegye bíróságának Székesfehérvárott, 1925. évi május hó 6. napján hozott ítélete ellen, mely Dékánv András sárbogárdi igazgatótanítónak az V. t.-c. 35. §-a ej pontja értelmében hivatalától való végleges megfosztását mondja ki, a nevezettnek dr. Füredy Jenő ügyvéd által benyújtott fellebbezése tárgyában 1925. október 12-én, az egyházkerület székházában tartott ülésén a következőleg ítélt: Az egyházkerületi bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a bűnösség kérdésében helyben hagyja, a büntetés kiszabása tekintetében pedig részben és akként változtatja meg, hogy a vádlottat az V. t.-c. 35. §-ának d) pontja alapján, viselt hivatalából, azon helyről való elmozdításra ítéli, mint főbüntetésre és az ugyanazon t.-c. 37. §-a alapján választhatási jogától, ezen ítélet jogerőre emelkedésétől számított 4 évre, azaz négy évre megfosztja. Nyugdíjigényét ezen ítélet nem érinti. Az első bíróság ítéletét a költségek viselése és a felfüggesztés kérdésében helyben hagyja. Indoklás. A bűnösséget meg kellett állapítani, mert a bíróság lehetetlennek tartotta, hogy az a tanító, aki az iskoláját egyébként kifogástalanul látta el, azon az egy ponton, amelyről a panasz szól, teljesen beszámíthatatlan lett volna. S az elkövetett büntettek rendkívüli súlyossága miatt a bíróságnak ezt a szigorú büntetést kellett alkalmaznia. Az első fokú bíróság ítélete enyhítendő volt, mert a védelem által mellékelt orvosi bizonyítványok alapján a